Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - VI. FEJEZET. A lovak - VII. FEJEZET. Az ebek és betegségeik.
jár. hogy a gyakorlat kedvéért néha-néha szándékosan kell vadat sebezni; de vannak egyes vadászok, a kik. hogy a vérebnek, vagy a használata által élvezendő mulatságnak kedveért. minden vadra roszul lÖnek. azaz csak nehéz sebzésre czéloznak. 4. A kopók. x) A kopó középnagyságú, az angol és francia hajtó-ebeknél erősebb, rendesen fekete, feketebarna, vagy vörhenyes szinű ebfaj sárga végtagokkal, néha fehéren tarkázva, fehér mellel; feje hosszúkás, elül hegyes, fülei hosszúak. A lengyel kopó (a magyar kopók úgy látszik Lengyelországból származtak át) erősebb. hosszabb és sűrűbb szőrű és kitartóbb, mint a német kopó, de ez könnyebb, azaz gyorsabban hajt, de nem gyözös, nem tartósan működik, könnyebben kimerül. A kopókat mindenekelőtt füzérre, továbbá kürtre kell szoktatni, a mi úgy történik, hogy etetés előtt gazdájok vagy megbizott embere mindenkor egyforma módon gyülekezőt fúj (három megtört hosszú, több rövid szakadozott hangot, melyet újból három megtört vontatott hang követ) ; e kürtjelre a kopók azután a vadászaton is összegyűjtetnek, s azután némit az elejtett vadból vagy egyéb enni valóból kapzsira kapnak. Mihelyt a kopó vad nyomára akad, élrivallja (elnyiífantja) magát, rivall, azaz különös hangon, inkább szakadottat vonít, mint csahol, azután hajt, azaz folytonosan csaholva tova iramodik a vad szimatján, a mig ez utóbbi cselt vet (kétszer-háromszor, de gyakrabban is körbe fut s azután 2 —3 hatalmas ugrással rendesen más irányban folytatja menekülését); ekkor a kopók elhallgatnak, azaz megszűnnek csaholni: megakadt a hajtás míg a vezér kopó, a legjobb, legserényebb köztük, a nyom folytatására akadván, a szimatot ]) Kopónevek : Apjok, Árté, Bajnok, Baka, Bandi, Barát, Basa, Berkes, Bodros, Boglár, Bokros, Borzas, Bőgős, Bnígós, Buksi, Csajhos, Csalárd. Csámpás, Csatár, Csinos, Cigány, Cimbal, Combos, Cudar, Dacos, Dallos, Darázs, Dobos, Drabant, Drusza, Dudás, Erős, Farkas, Férges, Finyás, Fordíts, Forgós, Fürkész, Gajdos, Göndör, Hamvas, Hangács, Hangos, Harsány, Hirkán, Horpasz, Indíts, Irha, Jajdíts, Kapzsi, Koboz, Kócos, Kongó, Kontrás, Kormos, Körmös, Kudarc, Kuruc, Kürtös, Lajlia, Lámpás, Láncos, Lantos, Lármás, Lebzses, Lidérc, Lódits, Lomos, Lompos, Makacs, Maró. Mufti. Nyakas, Nyulász, Ordas, Örvös, Pajkos, Pandúr, Pikász, Pimasz, Pisze, Pogány, Pohos, Kajta, Bavasz, Rendes, Renyhe, Rezgő, Rókász, Rontó, Sipíts, Sipos, Szárcsa, Talpas, Táncos, Tartós, Tatár, Torkos, Tüzes, Tyukász, Vadász, Vadas, Vajda, Vaksi, Vezér. Vidra. Virgonc, Vitéz. Zajgó, Zsémbes.
