Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - VI. FEJEZET. A lovak - VII. FEJEZET. Az ebek és betegségeik.

54 újból felveszi és új rivallás után tova hajt; társai vig csaholással követik. Midőn a kopók vadnyomra találván, a hajtást teljes erőből és szenvedélylyel megkezdik, azt mondjuk: felvették a nyomot; ha a vad lövésre hajtatik, lövésre hozták; ha a vad félre- vagy visszafelé törve elhajtatik: el- vagy levitték a kopók. Midőn a vadászvonalból vagy a meghajtott területből kihajtott vad természetes szokásánál fogva — a kopók előtt megfordul, azaz oda visszaigyekszik, a honnan felzavartatott, azt mondjuk: a kopók megfordították, visszahozták. Az oly kopót, mely a lőtt vad mellett állva, azt a többi kopótól megóvja, védőnek, az olyat,, a mely a többi kopókkal nem törődve, önmagára szeret keresni és hajtani, tréfásan kalandornak, kaj tárnak. az olyat, mely hideg nyomon is csahol — a mi különben nagy hiba csahos-nak nevezzük. 5. Az agarak *) hoszszú-, keskeny-, apró-fejű, rövid, csak félig konyult íiilü, élénk szemű, hosszú, hegyes, az orr végén kissé hajlott, nagy fogú agyaras szájú, sugár nyakú, és szikár testű, magas és széles hátú, hosszú, kunkorított farkú ebfaj, sovány lapockákkal, rövid, izmos combokkal, magas, erős inu lábakkal és hosszú, hegyes, szorosan összeálló körmökkel. Szinezetük rendesen fakult. Az agarakat füzérre és nyereghez kell szoktatni, azaz úgy idomítani, hogy rángatódzás nélkül a füzéren és a paripa mellett is, biztosan járjanak. Az agarat a vadászatra nem idomítjuk, hanem hajszoljuk. Ha egy napon több hajszát csinálunk s az agár elerőtlenedik, elveszti lélegzetét: kiáltott; ha ez különösen fiatal agaraknál többször ismétlődik s a hajszolás után nemsokára abban hagyják az űzést s kedvetlenül a paripa mögé vonulnak, azt mondjuk rólok: elzüllöttek. Az agarak nem szimatra, hanem szemre hajtanak. Midőn a nyúl kigördül vagy 9 Agárnevek : Árkos, Áros, Bajnok, Bakzó, Babos, Bojtos, Bolygó, Bandi, Csikós, Csillag, Csille, Csipke, Cafra, Cicka, Cifra, Cigány, Cirmos, Dáma, Drága, Fecske, Fickó, Fogas, Fricska, Fürge, Futár, Futó, Gyilkos, Haddrám, Hajkó, Hangya, Hattyú. Héja, Hódas, Hóka, Holló, Hóra, Huszár, Jancsár, Janka, Julcsa, Kaján, Kani, Karcsú, Karvaly, Kérges. Kesely, Konci, Kontesz, Liszka, Marci, Midás, Mimi, Mirtus, Mojse, Patkány, Pernyős, Pille, Kajkó, Rajta, Káró, Kezes, Kigó, Ringyó, Rongyos, Sárkány, Sebes, Serény, Sólyom, Szajha, Szellő, Szélvész, Szennyes, Tatár, Tátos, Tigris, Török, Tücsök, Tukás, Turbán, Tarkán. Tündér, Vadász, Vércse, Vidor, Vigyázz, Villám, Virág, Virgonc.