Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - II. FEJEZET. A vadról különösen.
9 agancson szaporodnak és nagyobbodnak. 2d-nél több ágú agancs a nagy ritkaságok közé számít. A mondottakból önként következik, hogy az ágak számából, az agancstörzsek vastagságából, az agancs súlyából stb. a szarvas erejére, jóságára lebet következtetni. De nem mindig fejlődik ki az agancs teljesen rendesen; igen gyakran az egyik törzsön egy, ritkán több ággal kevesebb nő ki, ilyenkor — minthogy a szarvas a tökéletesebben fejlődött agancstörzs ágainak megkettőzéséből kapja nevét, az ágak pedig ilyenkor nem párosával fejlődtek — páratlan hatos, páratlan nyolcas, páratlan tízesnek s i. t. mondjuk; hasonlóképen azon eset is szokott előfordulni, különösen öregebb szarvasoknál és kemény tél után. a mikor a táplálékban hiányt szenvednek, hogy csak annyi, vagy kevesebb ágú agancsot fejlesztenek, mint a mult évben hordottak; ilyenkor azt mondjuk rólok: visszaraktak ; vagy ha a szemág, ritkábban a középág, vagy a koronának egyik ága fejlődésében teljesen visszamaradt, és csak mint csonk, vagy épen pusztán csak az agancstörzsnek elhajlásában jelentkezik, az ilyen agancsot csonkéinak nevezzük. Tény az, hogy az agancs fejlődése szoros összefüggésben áll a nemzőrészek épségével; így a szarvas vagy az őzbak, ha kiherélik, a szerint, a mint e műtét végrehajtásakor volt vagy nem volt agancsa, azt többé soha el nem veti, illetve soha többé nem fejleszti; ha a szarvas vagy az őzbak egyik heréje niegscbeztetett, a herével ellentétes agancstörzs (a bal herének a jobb agancstörzs felel meg) vagy épen nem, vagy csonkán fejlődik; r) az ily szarvast vagy bakot csenevész-nek nevezzük. A fentebbiekből következtetve, szabályul kell felállítani, hogy a szarvas erejének, jóságának meghatározásánál nem anynyira az ágak száma, mint inkább azok helyzete és iránya, a rózsatönek vastagsága, a rózsának, az agancs alján lévő bibircsos karimának kerülete, gyöngyeinek, azaz a bibircseknek sűrűsége és nagysága, az agancstörzsnek vastagsága, gyöngysorainak magassága, rovatainak, azaz a mélyedéseknek mélysége, és az egész agancs alakzata és súlya mérvadók. A kifejlődött agancs lombos, ha hajlott, erős. végeikkel 9 Ezt általánosan állítják ugyan, de kétségtelenül beigazolva még nincsen.