Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

III. RÉSZ. N é ni e t-m agyar szótár. B) Német-magyar rész. Aas dög; A.Jäger, kocavadász, vagyis az olyan, a ki értékesítlietlen vadat lő, vagy pedig a ki oly rosszul lövi a vadat, hogy az elpusztul és kárba vész. Abbalzen befejezte a dürgést. Abbriuiften v. abbrausten befejezte az üzekedést. Abfallen a rőtvad borítás után leszáll a sutáról. Abfangen letarkózni, dákosra felfogni. Abfedern a szárnyból kihúzott tollal a szárnyast letarkózni. Abgebälgt (sólym.) megkopasztott. Abgeben a pagonyt valami célból bejárni; hajtóvadászatkor a hajtás után az állást elhagyni; a kopók abbanhagyják a hajtott vadat. Ablialseil az ebről a nyaklót levenni. Abkämpfen az erősebb hím iizekedéskor, párzáskor stb. elűzi a gyengébbet. Abkommen helyesen célozni; schnelles A. gyors célzás. Ablegen a vérebet szíjra fűzve visszahagyni. Ablösen a darabolásnál egy testrészt a testről lefejteni (nem levágni). Abnicken letarkózni, fültövön ütni. Abnorm a rendestől eltérően fejlődött agancs, fog stb. Abpfeifen fütytyel visszahívni az ehet, a vadászokat hajtás után az állásokról. Abreiten a fajdkakas tovaszáll. Abrufen szóval visszahívni az ebet, a vadászokat hajtás után az állásokról. Abschärfen a medve bundáját, a borz bőrét lefejteni. Abschneiden az eb elrágja a szíját, a vad a rügyet vagy gyenge ágat; a hajtást rövidre fogni. Absclmss a vadnak azon menynyisége, melyet lelövésre szántunk ; A.-haar sebszőr (1. ezt). Absehen irányzó. Absetzen a puskát az arcról leemelni. Absondern — sich elvál a csapattól. Abspannen a kakast lebocsátani. Absprung leszálló a nyestféléknél; a »csal«, melyet a nyúl oldaltugrással vet. Abspüren nyomozni, nyomozás céljából a pagony egy részét körüljárni.