Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

109 orrba végződő fejjel, meglehetősen hosszú, főikunkorított farkkal, élénk szemmel; — nagy vadász-szenvedély, marakodó türelmetlenség jellemzi. Színezete fekete, barna végtagokkal, barna foltokkal, a szemök fölött s a fark alatt; vagy : nyúlszürke, sötétebb hátvonással, végre ezüst- és hamu-szürke, sötétebben csíkozva és tarkázva (tigrisek). Táguló lövedék 1. szétlapuló 1. Takarmányozni (füttern), azaz élelemmel, táppal ellátni télen a vadaskertben a nagyvadat, Talp (Branten) a medve hátulsó lábai; előlábai lábak-nak, mancsoknak mondatnak; talpas, tréfásan a. m. medve. Támrúd, ágas, dorong (Krummruthe) a szövetek és hálók fölállításánál alkalmazott erősehh rudak, a melyek a szöveteket és hálókat ott megtámasztják, a hol azok törést képeznek, azaz az egyenes iránytól elhajlanak. Tanya a, m. farkastanya, 1. ezt. Táp (G-eäse) a rőt-, dám-, őz-, kecske-, zerge- és juh-vad eledele ; tápot veszen (nimmt Geäse, aeset) a. m. legel; tápra vonul (zieht zu Felde) a. m. legelni megy. Tapsifüles, tréfás elnevezése a nyúlnak. Tár (Magazin) v. tárcső az ismétlő katonai lőfegyverek azon alsó csöve, melybe a lövésre kész töltények elhelyeztetnek, és innen önműködő rugószerkezettel a tölténykamarába tolatnak ; tárpuska (Magazingewehr), a mely ily csővel van ellátva. Tarkó (Genick) a fej és a főlső nyak határa; tarkó-kés (Genicker, Nickmesser, Fangmesser), rövid, erős, hegyén kétélű kés, melylyel a sebzett rőtvad kivégeztetik; a kés ugyanis a vad tarkójába, äZäZ Hi koponya és az első nyakcsigolya közé szúratván, a gerincvelőt az agytól elszeli, a mi rögtöni halált okoz. Te ide ne ! szokásos kiáltás, melylyel az elszéledt kopókat összehívják. Teknő (Kessel) a csürhe (vadsertéscsapat) túrt fekhelye ; teknőben hever (sind eigeschoben) ; a vadsertések csapatja túrt helyen hever ; a róka- és a borz-kotorék végső tágas helye. Telelő liáz, t. kamara (Winterkammer) homályos szobaforma helyiség, melynek falai és mennyezete hálókkal van fedve, hogy a repkedő fácánok, foglyok a falhoz ne ütődjenek ; ezen kamarákba az őszutón összefogott fácánok és foglyok beszállásoltatnak, eledellel elláttatnak és átteleltetnek, tavasz felé pedig párosával kieresztetnek. Tenyész-vad (Zuchtwild, Hegewild), a mely körülzárt helyiségben fölneveltetik, s csak akkor eresztetik szabadon, a midőn kilátás van rá, hogy magára hagyatván sem pusztul el; tágabb értelemben a vadaskertekben tartott vad szintén tenyész Tép (reisst) a vizsla, a kopó, midőn a szárnyas vadat kopasztja, melleszti, az emlősnek bőrét szaggatja ; a ragadozó vad tép, midőn prédáját marcangolja. Terebélyes (prächtig, hoch vereckt) az agancs vagy lombos, midőn az agancstörzsök erősek, a koponyától kezdve jobbra-balra elhajolnak, a koronák ismét összehaj lanak és az ágak hosszúk és erősek. Terhes (ist tragend) a nagyobb emlősök nősténye, midőn meg van termékenyítve. Terít (deckt gut) a puska, ha a göbecset tömören lövi; inn en jól terít. Terítő (Strecke) zöld gályákból készült alátét, a melyre a hajtás-