Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

110 bail vagy az egész vadászati napon át lőtt minden fő-, serte- és ragado­zó-vad bizonyos sorrendben egymás mellé rakatik; terító're hozni (stre­cken. erlegen) a. m. meglőni ; térí­tőre került (erlegt), meglövetett. Terítöháló (Deckgarn) négy­szögletes, köröskörül ólomdarabokkal szegélyezett háló, melyet róka v. ten­geri nyúl kotorékára borítunk. Termékenyít (treten) ; a szár­nyasok liímje a nőstényre liágva fajfentartási célból közösül. Tilalom (Jagdverbot) azon idő, a melyben valamely vadnak lövetése törvényszerűleg tiltva van ; tilalmi táblák, tilalomfák (Jagdbann, Jagd­tafel) a vadászati terület körül, egy­mástól bizonyos távolságban a határ mentén fölállított »Tilos a vadászat« felirattal vagv nyúl v. más vadnak képével ellátott — karókra illesztett táblák, annak jelölésére, hogy a ke­rített területen vadászni nem szabad. Tisztítókefe (Gewehrbürsten) erős szőrből készült kefe a puskacsö­vek tisztítására; tisztítóvessző (Putz­stock) a csövek hosszához mért ke­mény pálca, egyik végén fogantyúval, másik végén kócvassal a puskacsövek tisztítására. Tojó (Weibchen) a szárnyasok nősténye általánosságban; különö­sen : a falkákban élőknél; a párosá­val élőknél nőstény. Tokos (lialbfliigge) a csaknem anyányi vadliba, vadruca, midőn szárnya tollai még nincsenek kifej­lődve, még tokban vannak (Vancsó Gy.). Tölteni (laden); a töltényhüvelyt puskaporral és göbecscsel v. golyóval telíteni, vagy — az elöltöltő puská­nál a puskaport és göbecset beleön­teni s fojtással leszorítani : szóval a puskát lövésre előkészíteni; töltény (Patrone) a lövésre előkészített — tehát puskaporral, göbecscsel vagy golyóval megtöltött töltényhüvely; töltényhüvely v. tölténytok (Hülse, Patronen-H.) papírból v. sárgarézből készült, gyutacscsal fölszerelt, kü­lönben üres, az egyik végén gyű­rűs fémlappal, a tölténykupakkal elzárt henger, mely a töltésnek (Scliuss), azaz a puskapornak, gö­becsnek v. golyónak és a fojtásnak fölvételére szolgál. — Az elöltöl­tőknél is használtak fehér bádog­ból készült két üregű hüvelyeket, rö­viden töltényeket; az egyik űrbe, a melynek fala karimás volt — a gö­becs, a másikba a puskaport tették s mindkettőt papir, — de rendesen kóc-dugóval elzárták, a melyet a puska töltésénél fojtásként felhasz­tak. Töltényhuzó (Patronen-Zieher), apró vas- vagy acélszerszám, mely­lyel a csőbe rekedt hüvelyek ki­húzatnak ; tölténykamara (P.-Kam­mer) a csövek alsó tágasabb üre, a melybe a töltényt beleszorítjuk ; t.-öv (P.-Gürtel) erős vászonból v. bőrből készült, hüvelyekkel ellátott öv, melynek hüvelyeibe a kész töltények dugatnak ; t.-tár (Kugelkasten) a golyó-puskák tusán lévő üreg, mely 2—3 töltényre van berendezve, 1. (szertartó); t.-táska (P.-Tasche) rendszerint négyszögletes, kemény bőrből készült, belül hüvelyekkel biró táska 20—24 töltényre ; t.-toló (P.-Schieber) a Lancaster-féle s más hátultöltők tölténykamaráján alkal­mazott vasrészecske, mely a töl­tényhüvelyt kitolja. Töltés (Laden) a tevékenység, midőn valaki töltényeket készít; a töltényhüvely tartalma (d. Scliuss). a mely a fojtással leszorított puska­porból és a szintén fojtással fedett göbecsmennyiségből áll. Töltő gép (Lademaschine) fá­ból v. vasból készült szerszám,

Next

/
Oldalképek
Tartalom