Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

102 halad, csülkeire (úgy mint a ló patáira) a sár, a hó ráragad, s mihelyt keményebb talajra ér, gyakran tányér nagyságú, vastag lepényként lehull ; természetes, hogy abban a csapa a legszebben le van nyomva, a mi a vadnak meghatározására ad alkalmat. Nevét e »jel« onnan kapta, hogy pecséthez hasonlít, v. ö. »nyomisme«. Pedzeni (beizen) a. in. sólyommal vadászni, v. ö. sólymászni. Petymeg (Frett, Frettchen) a. m. vadászmenyét, 1. ezt. Pikkely (geschildert, genetzt) a madár lábán a pikelyalakú bőrkeményedések. Píp (Pipp, Zungenpipp) kemény bőrösödés a szárnyasok nyelve csúcsán, (a tyúkféléknél), melynek következtében azok elcsenevészednek, sőt el is pusztulnak (gyakori a fácánoknál). Orvoslása : a bőrkeményeilésnek a nyelvről való eltávolítása, lehámozása. Piros sömör (Rothe Flechte) ebbetegség, 1. I. rész, VII. fej. 9. Pislogó a. m. Legyező, 1. ezt, Piszeg (püitzt) a szalonka makogás közben ; a vidra, midőn viznek úszik (pfeift) különösen pacsmagoláskor. Piszton (Piston) a. m. gyúlienger, 1. ezt. Piszle (Lippen) az ebnek lefityegő fölső ajkai. Pitvar (Kammer) a rókalyukban lévő tágabb helyek ott, a hol a folyosók összefutnak, mielőtt a katlanba vezetnének. Pityeg a császárfajdkakas, midőn hivás alkalmával a vadászt észrevéve, gyors egymásutánban pitypity-pity-pity hangot, hallatva, elszállani készül. Pocakos (ist tragend) a kisebb emlősök megtemiékenvíte11nősténye. Pofa (Backe) a puskatusán levő emelkedés (angol divat szerint teljesen elhagyják, s a tusa mindkét oldalt lapos), a melyhez a vadász célozáskor az arcát szorítja ; pofoz (stosst, schürft) a puska, midőn lövéskor hátrafelé lökést intézve, azt, a ki az agyra nagyon ráfekszik, arcon is üti, fölhorzsolja pofacsontján a bőrt; pofoz a medve és a nyúl; párzáskor, bagzáskor a medvék és a nyulak pofozkodnak addig, a mig egyikük tágít, Pointer 1. rövidszőrű vizsla. Por, 1. puskapor. Póráz a tót nyelvből átvett szó a. m. füzér, 1. ezt, Porkamara (Pulverkammer) a farcsavar (1. ezt.) üre. Portülök (Pulverhorn), 1. puskaportülök. Portyázni (streifen) ; midőn vadászok és hajtók vegyesen vagy csak puskások sorakozva, hosszú vonalban haladnak, portyáznak ; e vadászati módot portyázásnak, portyázó vadászatnak (Streifjagd) mondjuk. Porzsák a. m. porkamara, 1. ezt. Pósta a. m. szatyma vagy fickó. 1. ezt. Poszka (schwach) hitvány, esetleg csenevész vad, p. o. szarvas. Pötyögös (busenreich) a Uáb'v midőn redősen felállíttatik (nem kifeszítve, hanem lazán). Prém (Balg) a hiúz, vadmacska, a róka és a kisebb ragadozók kidolgozott bőre, szőrméje. Plihaszájú (weichmäulig, empfindlich) a paripa, midőn a zabla legkisebb mozgását megérzi. Puska (Gewehr, Schiessgewehr) rendesen 50—65 ctm. hosszú — egy, két vagy legújabban három csőből készült, megfelelő faágyba fektetett lőszerszám, mely önvédelemre és