Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

103 vadászatra használtatik; belefut a puskába, puskájának fut a vad, midőn oly kedvezően s oly közel kerül a vadász elé, liogy szinte nem is kell rá célozni; puskavégre kerül, a. m. igen közel jő — és elejtetik, meglövetik ; puskafogó (Büclisenspanner) vadászlegény, a ki az uri vadász puskáját vagy másod-puskáját utánahordja és tölti; puskapor (Pulver, Schiesspulver) 76 — 78 rész salétrom, 14—12 rész szén és 10 rész kénből készült — fekete homokhoz hasonló keverék, mely meggyújtatván, roppant feszerejű gázzá változik ; puskapor mérce (Pulvermass) 1. mérce ; puskaporszaru v. tartó (Pulverhorn) rendesen szaruból készült vadászszerelvény, melyben a vadász a puskaport hordja magával (a hátultöltőknél ez teljesen nélkülözhető) ; puskatok (Büchsenranzen, B.-Sack), bőrből készült oly vadásztarisznya, a melybe a szétszedett puska is belefér; de fából (Gewehrkistehén) készült szekrény is vagy bőrtok, melyben a puska utazáskor szállíttatik; puskavesszö (Ladestock, Setzer, Putzstock) szívós, de könnyű fából vagy halcsonthói készült — vastagabb végén lapos gombbal, vékonyabb végén körömvassal (1. ezt) ellátott vékony pálca, melyet az elöltöltőknél a fojtás és a golyó leszorítására használnak. A hátultöltőknél csak mint tisztitóvessző fordul elő oly különbséggel, hogy vastagabb vége markolattal, vékonyaid) vége kócvassal van ellátva. Ragad (rauht, reisst) a ragadozó vad, midőn élő állatot ejt prédául; ragadozó vad (Rauhzeug) az, a mely másnak húsával táplálkozik. Ravasz (Nadel, Zünglein) a puskaszerszámnak a kengyelvas által megvédett azon része, melynek megnyomása a sárkány felhúzása által megfeszített szerszámrugót megszabadítja s a sárkány lecsapódását eszközli ; (Abzug, Züglein) a csapóvasak azon részecskéje, melynek megérintésére a megfeszített rugó megszabadulván, a kanyarvasak összecsapnak. Reáliajlik a nyúl az agárra, midőn hajszoltatáskor csalt vetvén, menekülése irányát megváltoztatja s ez által más agárhoz közelebb jut, a mely így elsővé válik, azaz a nyulat, átveszi, 1. ezt. Reáveti magát (stosst) a ragadozó szárnyas repülő, futó v. ülő prédájára vagy az uhura, midőn összetett szárnyakkal a magasból reázuhan. Rece (Riefen) liajszálmélyedésü egyenes vonások a cső belsejében, melyeknek az a céljok, hogy a göbecs-lövés minél jobban tömörüljön ; innen recés cső, a mely recékkel van ellátva (hasonlítsd össze rovát-tal); rece-hártya (Netzhaut) azon hálóforma hártya, mely a hasüregben a beleket takarja ; recesüveg (Gelsenliaube) átlátszó kelméből készült arcvédő a szúnj-ogok csípései ellen. Réce (Ente) a vadrucák nősténye ; récetükör (Spiegel) a kacsaféléknél a másodrendű evezőtollak által a szárnyon képzett, gyakran pompás szinű folt. Redősen (busenreich) áll a fogásra állított háló. Remek (Ziemer, Zimmer) a rőtvad hátának alsó fele az utolsó oldalbordától az első farkcsigolyáig. Remete (Einsiedler) az öregszarvas, őzbak, különösen zergebak, a mely az üzekedési idő kivételével rokon fajával sohasem társul. Rémháló (Prellnetz) ; midőn a háló nem fogásra (redősen), hanem csak a vadnak elterelése céljából állíttatik fel, rémhálónak nevezzük ; rémzsinegek (Blendzeug) a vadnak