Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

tenyésztésére rendeztetett be. Az eddigi tapasztalatok szerint a nyulaskertek — nem nyújtván a nyulaknak elegendő mozgási tért — nem váltak be, s így az ilyféle kísérletekkel csaknem mindenütt felhagytak ; nyúlgerinc (Hasenrücken) a táblára pecsenyeként felrakatni szokott hát; nyúlhajsza (Hasenhetze) a nyúhiak agarakkal való üzése, a mig elfáradván, elfogatik ; nyúlhivó (Hasenruf) a nyúlnak hangját utánozó csalogató eszköz, melynek szavára a nyúl, de a róka is azonnal tart az elrejtett vadász felé; nyúlszállító-szekrény (Hasenkasten) könnyű deszkából készült, a kellő szelelőkkel és hordrudakkal ellátott négyszegletes szekrény 10—12 élő nyúl szállítására. Ob (Mündung, Caliber) a puskacső fölső nyílása; öbgyürií (Mündungsringe) a Pieper-féle puskáknál a csöveket összetartó fölső gyűrűpár. Ocsúdik a vad (kommt auf die Läufe), mely a lövés után összerogyván, magához tér, csülökre kap (1. ezt) és elmenekül. Ökrendez (Gewölle auswerfen) a ragadozó szárnyas, midőn az elnyelt tollakat, szőrt, csontocskákat nevetséges, szinte kínos testmozdulatok közt kihányja. Olló (Kitz) a kecskefélék nemzedéke. Ón jel (Bleizeichen), midőn a szarvas köves talajon halad, csülkei azon lerajzolódnak, mintha csak valaki irónnal rajzolta volna, v. ö. »nyomisme«. Ordas (Isegrim) a farkas tréfás neve. Öreg nyúl (alter Hase) a nyúl korának második évétől kezdve. Orom a csőr háta. Orömzöld-nek (Bruch) nevezik sokan a zöld ágat, melyet a vadász, 00 midőn nagyvadat lőtt, a kalapja mellé tűz. L. Orr, jó orr (gute Nase), vad szimatjára érzéken}

7 orra a vadászebnek ; orrmány (Gebräche) a vadsertésnek orra. Orvmadár a. m. ragadozó madár. Orvvadász (Kaubschütze), a ki tiltott helyen v. tilalmi időben vadat lő. Orv (Halsung) a. m. nyakló; (Ring) a rendesen világos szinű szalag, melyet egyes madárfajok nyaka körül látunk. Örzerge (Wachgemse, Vorthier, Vorgais) a zergecsapatot vezető s biztonsága kedvéért a csapattól mindig elválva őrt álló zergesuta ; az őrzergéket némelyek tagadják (»Wachgemsen« cikkben Grill a Jagdzeitung 1863-iki évfoly. 139. 1.) mások annál határozatabban bizonyítják létüket (Jagdzeitung 1863. Fuchs). ösvényvágó (Pfadbauer, Standbauer) erős vadászkés, melylyel a cserkészösvényeket letakarítják, az útba lógó ágakat levágva ; ezt nem hordják hüvelyben. Összeáll a fővad (gesellt sich), midőn az év bizonyos szakaiban a sutáktól elkülönített csapatokban járó-kelő agancsosok a sutákhoz és borjukhoz csatlakoznak. Összegyűjtik a kopókat 1összekürtölni. Összellivogatni (rufen sich) sok lövés, gyakori abajgatás által szétriasztott foglyok hangosan csirregve összehivogatják egymást. Összekiirtölni (m. d. Halben Monde zusammenrufen) a kopókat. szokás, midőn a menekülő vad után messzire eltávozván, elszéledtek ; nehéz terepen eltévedt bajtókat is összekürtölnek, azaz jelt adnak nekik, hová gyülekezzenek.