Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 1. Összegezés - XII—XIII. SZÁZAD

136 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA 1135. II. Béla király a Lambert által alapított bozóki premontrei prépostságot megerősíti. Hetedik prédiumul említ egy helységet a Duna mellett, melyet Szt István Hunt comesnek adományozott volt legeltetésre.

1 A pásztoroknak pedig Chenka faluban 20 ekényi szántóföld használata jut.

2 1173—1196. III. Béla király korában kél hire a Bereg- és Ugocsa-megyék irtványainak.

3

L Ezekre nézve IV. Béla a beregszásziaknak megengedte, hogy [marháikat és sertéseiket ott egynapi járó területen legeltethessék.

1 1205—35 táján. II. Endre király az ausztriai Szent Keresztkolostornak jószágokat és szabadalmakat ad. Föl van említve, hogy a Fertőtó körül és Hegyeshalom falu mellett, a szentkereszti szerzetesek bőséges legelőket nyernek.

5 1217. III. Honorius pápa a Jánosrendü vitézektől Magyarországban elidegenített javainak visszaszerzése iránt intézkedik. Említve vannak az oklevélben tizedek, földek, házak, szőlők, birtokok, kaszálók és legelők.

1' 1234—70 között. IV. Béla király megerősíti a szentmártoni pannonhalmi — apátság javait. Ezek között bír az apátság Zalamegyében a Zala folyó mellett legelőkkel, melyek Heym és Herruz és ezek fiaival közösek, továbbá a zalai polgárokkal és a szentgotthárdi monostor népeivel.

7 1234—70 között. IV. Béla király a szentmártoni pannonhalmi apátság javait megerősítő okmányban a következő falvak legelőit sorolja fel: Gamas, Wlues, Tord, Fayz, Kis-Tepey és Naryhag.

8 Ugyanakkor IV. Béla király ugyanannak az apátságnak 1 FEJÉR

: Cod. Dipl. II. p. 84. 2 U. a. u. o. VII. 5. r. p. 102. 3 U. a. u. o. IV. 3. r. p. 43. 4 U. a. u. o. IV. 1. r. p. 456. és WENZEL

: M. O. niezőgazd. lört p. 204. 5 FEJÉR : Cod. Dipl. III. 1. r. p. 207. 6 WENZEL G.: Arpádk. u. o. 1. I. p. 146. 7 U. o. II. p. 14. 8 U. o. II. p. 23., 24., 25.