Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 1. Összegezés - XII—XIII. SZÁZAD

A MAGYAR ÁLLATTARTÁS KÖZTÖRTÉNETE 187 megerősítő okmányában fölsorolja: Elchen faluban a szolgáknak van két ekére való földjük, a legelőkön és kaszálókon kívül. Lety faluban szintén van legelő, az udvari szolgákkal közösen. Hasonlóképen Gan, Meger, Kerrusheyg, Endréd, Ziduch falvaknak is.

1 Ugyanakkor ugyanavval az alkalommal föl van említve PIrechtu faluban, mint szántóvető: Pal, Petii fiaival és rokonaival, kik a szolgálatban egyenlők más szántóvetőkkel és pásztorokkal; a legelő pedig valamennyire nézve közös.

2 /23J—70. Ugyanavval az alkalommal felsorolva: Karalka(?) faluban az udvari szolgáknak három ekényi föld a réteken, kaszálókon és marhalegelőkön kívül.

3 Zalamegye Hegmogos faluban, mely máskép Apatinak is neveztetik, van 62 lakóhely 12 ekére való földdel, nádasokkal, kaszálókkal, ligetekkel és legelőkkel marhák számára

1 Heyce faluban az udvari szolgák száz hold földet bírnak kaszálókon és legelőkön kívül.

5 1238. IV. Béla király Belud fiainak Vicha földjét, Oslu comesnek Farad földjét adományozza kaszálókkal és legelőkkel.

6 12k8. Lőrincz, erdélyi vajda, Alvincz telepítvényeseinek jogait rendezvén, jogot juttat nekik erdőkben, vizekben és legelőkben: „in sylvis, aquis et pascuis".' 1258. A pannonhalmi apát bizonyságlevele, hogy a bakonybéli apát és a Taryan helységben lakó várnépek közt a taryani föld tekintetében osztály történt. Jelöltek pedig a taryani népek az apátnak száz hold földet, kivéve a rajta levő halast, kaszálót és legelőt, melyek közösek maradtak.

8 1 WENZEL G.: Árpátik. u. o. t. II. p. 21., 22. 2 U. o. II. p. 18. 3 U. o. t. II. p. 17. 4 U. o. II. p. 13. 4 U o. II. p. 13. FEJÉR: Cod. Dipl. VII. 1. r. p 26 f. 7 U. o. VII. 1. r. p. 295. 8 WENZEL G.: Árpádk. u. o. 1 II. p. 313.