Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

MAGYARORSZÁG TERÜLETE AZ ŐS-KOKORBAN 61 kavicsréteg a szomszédos téglavetőkben az imént nevezett állatokon] kívül még a rénszarvas maradványait is foglalta magában. A Jenerálka északi részében, a három meddő réteg fölött, egy negyedfél méter hatalmasságú löszréteg feküdt, a melyben a pusztai állatvilágnak ú. m. a Marmota és ősló maradványai foglaltatnak. Az a sárga agyag, a melyen a kulturréteg átvonult: a szarvorrú, az ősló és a rénszarvas maradványait foglalta magában. A kulturrétegben magában a Mammut és az ősló fordult elő. A fölfedezett tüzelőhelyen sok volt a faszénmaradvány, sok, más helyről került görgetegkő, a ló, a rénszarvas és őstulok megpörzsölt csontja, sok megmunkált kőszerszám és kőszilánk. A fölhasznált kőanyag, kvarcz, kvarczit, jáspis, szarukő, amfibólpala és felzit, porfír — mind a közelben levő görgetegekből származnak. Készakarva áll itt ez a leírás; haszna később ki fog tűnni. Morvaországban, a Thaya melletti Joslovitzból került Solutréenlelet, melynek ujjalakú darabjai mellett, egy háromszögű vakarókő (24-ik ábra) tűnik föl. Itt a téglavető hatalmas lösztömeget tárt föl, a melyben egy kulturréteg nyílt meg 9—10 méternyire a fölszín alatt. Ez a kulturréteg több, 3—10 cm. vastagságú szénrétegből alakult, melyet részben vöröses — égetett — lösz választott el egymástól. Itt kőszerszámmal és kőszilánkkal elegyesen a Mammut, szarvorrú, ősló, továbbá a bölény, rénszarvas és barlangi medve megpörkölt csontjai kerültek elő. A legnevezetesebb morva lelet azonban e tartomány fővárosából, Brünnből származik, hol egyik főutcza csatornázása alkalmával nagyszámú diluviális állatcsont került a löszből, ezek mellett néhány kőszerszám is. A leletnek úgyszólván közepében feküdt egy ember csontváza, gazdagon fölékesítve. Az ékszert átfúrt és fúratlan csont és kőkorongok alkották, a melyeknek széle részben