Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

MAGYARORSZÁG TERÜLETE AZ ŐS -KOROKBAN 41 tendők. Daczára ennek az igen nag}

r ingadozásnak, a mennyiben e flintrögök a tudományban mégis szerepelnek, már az egészséges fogalom szerzése érdekében is, álljon itt két flandriai alak. (1. 2. ábra.)

1 Hogyha a rajzokon látható töréseket jól szemügyre veszszük és azokra a darabokra is gondolunk, a melyeket HOERNES i. h. ábrázol, nem tagadhatjuk merőben, hogy ezekben a törésekben, a minőség és a flintrögön való alkalmazás tekintetében bizonyos jellemzőség van. Ezek a rögök, legkezdetlegesebben kitördelve elképzelhetők mint bőrvakarók, vagy törők; de meg kell jegyezni, hogy a flintrögnek emberi kéztől eredő 'alakítása, bármily alantas, kezdetleges elme szüleménye legyen is, mégis biztosabb, czéltudatosabb formákat kellene, hogy mutasson. Ez a bevezető rész azonban nem az az alkalom, a mely e sokat vitatott viszonyban dönthetne. Érjük be avval, hogy ezek az állítólag formált rögök, noha vitások, mégis alkalmasak arra, hogy a biztos eredetű és alakilag, mint emberi kéztől eredő kőipari, kifejezetten palaeolith-kori készítményeket velők viszonyítsuk. Induljunk tehát a sorozat kifejtésébe azon a nyomon, a melyet HOERNES könyve jelölt, A palaeolith kulturfokok Európa nyugatán. AZ ALSÓ FOK. A Chelléo-Moustérien alakzatok. Ez a fok az ember legrégibb jelenlétének korszakába esik és fajtáját — rassz — a fenjáró majomembert, Pithecanthropus erectust D. még kirekesztve — a Neander-völgy és Spy ősembere, homo antiquusa. A klima ekkor meleg, az ember szabad ég alatt és barlangokban tanyázik. Az állatvilág e klimának felel meg: ős-elefánt, Elephas antiquus, a MERCK-féle szarvorrú, a viziló; egyébként a 1 V. ö. HOERNES: ,,I). diluv. Mensch" pag. 197. fig. 80.