Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

I. A kiindulás

24 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA nyújtott, a melyek a 713—756 Krisztus születése utáni kort jelezik.

1 Találta a pecséteken Pallas Athéné, az európai klaszszikus kor istennőjének képét. Akadnak gemmák. És akadnak kéziratok! A kéziratok nyelve régi indiai dialektus; a Ta-li korszak — 781—787 Kr. után. Az egyik fatábla-okmány, pontos kelettel, mely Kr. u. a 269-ik évet mondja. A Nija-telepről és tájáról kerültek a kalósthi-jegyű fatáblák. Ez a Kusana királyok kora, tehát időszámításunk harmadik százada. így kezd vallani az a homoktenger! Megszólalnak a romok és maradványok; azokon az egykoron magasra fejlett művészet bizonyítékai, kimutatva a letűnt európai klasszikus ókor egykori eleven befolyását — el a messze China határáig! HEDIN SVEN szerint az elhagyatottság már 2000 éve, SÍÉIN AURÉL szerint 1200 éve tart, a mi még nem tartozik a Eonok sorozatába; de éppen rövidségével domborít ki egyet, hogy t. i. abba a homoktengerbe fejlett művelődési korszakok temetkeztek egymás fölé! Mikor és mióta! ? — Már történelmi időben! Micsoda por- és milyen homok-forradalmakról szólnak a belső Ázsiában óriási területeket borító homoktengerek, és a löszrétegek ? Mit mozdíthattak el és mit löktek ki a szinen való bolyongásba a területükön megtelepedett népek közül, azok a forradalmak, mint kilódítottak geológiai és kozmikus hatalmak egykoron szirtrészeket a szirthegységből, hogy azokat a kiszakasztott részeket azután bolyongóvá tegyék, bolyongó szirtekké avassák! ? Hát oly képtelenség volna annak föltevése, hogy a mit ott 1 STEIN AURÉL: „Homokba temetett városok,átdolgozta HALÁSZ GYULA." Budapest, 1908. STEIN AURÉL SZILY KÁLMÁN-IIOZ intézett leveleiben rajong magyar hazájáért és azt vallja, hogy természetes hajlama után, a magyar tudományos Akadémiának tartozik hálával, melynek könyvtárában szerezte meg tudásának első alapját. H. 0.