Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
IV. A magyar állattartás köztörténete - 4. Összegezés - XVI. SZÁZAD
168 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA 1581. Gyergyó-Újfalu törvényt hoz a mezei kártételek ellen, mint következik: „Articulus 4-tus. Az tilalmasban ha valami barmot találnak, ha pásztoros lészen is, behajtsák, ha káron találják, az kárt fizesse meg a barmos ember, hajtópénzzel együtt; annak hajtópénze minden baromtól egy pénz, az aprótól: kettőtől egy pénz. Ha valaki a hajtóembertől az marhát elveszi, három girán maradjon érette; ha disznót találnak a tilalmasban és kárt tészen, megfizesse disznós ember a hajtópénzzel együtt; annak a hajtópénze két öregtől egy pénz, aprótól: négytől egy pénz". 1 1583. Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem a szászok panaszára, hogy Udvarhely és Fogaras várak területéről a kapitányok nagj 7 juh- és sertésnyájakat hajtatnak mezeikre és makktermő erdeikre, így sok kárt okoznak, meghagyja Bánfíy Farkas udvarhelyi és Petricsevics-Horváth Kozma fogarasi kapitánynak, hogy ily kártételektől óvakodjanak." 2 1583. Barsmegye tanuvallatása a Fegyvernek és Nagy-Sáró közt vitás erdőről. A tanuk azt vallották, hogy mikor Fegyvernek egy úré volt Nagy-Sáróval együtt, minden marhájok szabadon járt mind a két félnek erdején. Fülöp Orbán, Molnár János vallották, hogy ők mindenkor a Holtgaramig jártak a disznókkal; Fülöp Albert vallotta, hogy mikor ők marhát őriztek, szabad volt a fegyvernekieknek az erdőn járni. 3 15>8k. Rudolf császár nyilt parancsot bocsát ki Miksa király erdőrendtartása végrehajtásáról. A nyilt parancs, hivatkozva Miksa király — mint apa — rendeletére, különösen a kecskeés juhnyájak ellen fordul, a melyeknek birtokosai a rendtartást áthágják. Ezeknek legkomolyabban és legszigorúbban, áthágás esetében összes nyájaiknak elvesztése mellett, megtiltja a juhés kecskenyájaknak a tilalmas erdőkbe való behajtását. 4 1596. Rudolf császár utasítja a fraknói és kismartoni erdő1 Székely oklevéltár V. p. 125. 2 U. o. IV. p. 84—85. 3 Erdész, oki. I. p. 232. Nevezetes a pásztorok tiszta magyarsága. H. 0. 4 U. o. I. p. 241.
