Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 4. Összegezés - XVI. SZÁZAD

A MAGYAR ÁLLATTARTÁS KÖZTÖRTÉNETE 161 fejet adtam". (Az egyszerű rováson kívül van ellenőrző forma is, a hasított, a mikor az egyik félnek, mely az intéző kezében marad, „feje" van, a mely jegyet visel s fölfüzés végett lyukasztott. H. O.)

1 Jóhírű barompásztorok. 151í. II. Ulászló rendelete a pásztorok és kunyhóik, az ú. n. szállások ügyében intézkedik. A 61. czikk szerint paraszt, szabad- és más város mások földjén szállást nem tarthat, hogy a pásztorok gonoszsága megszűnjék. Az 1. §. pedig arról rendelkezik, hogy a nemesek, ha saját földjükön ily házakat tartanak, feleséges, jóhírű és tisztesrendű pásztorokat tartsanak; de a polgárok és egyéb parasztok is földükön és birtokukon így tartoznak cselekedni. A 3. §. és 4. §. ennek ellenőrzését szabályozza, a tilos helyen épült szállásokat a megye közönsége, a fő- és alispán lebontathatja s ha újból felépíttetnének, a barmok elvétessenek. Ha pedig a megye hatalma nem volna elégséges, a Felséghez kell könyörögni.

2 Horvát szokásjog. Pásztor rendtartás. 1551—1553. Ha a nyájból veszendőbe megy valami, a pásztornak csak akkor van hitele, ha tizenhat éves múlt; ha tizenhat éves múlt, lehet neki hitelt adni, ha nem gyenge elméjű vagy tudatlan, mert ebben az esetben, ha harmincz éves volna, sem hisznek neki — a szokás értelmében. A családnak is, mely a pásztort kíséri, csak ilyen módon adnak hitelt.

3 A pásztor az állatokat megszámlálni tartozik mielőtt útnak indítja, ha a szám nincs rendben, jelentse a gazdának; ha betegséget tapasztal, azonnal jelentse; a pásztor nem hagyhatja őrizetlenül a nyájat, bárhol is legyen az. A pásztor napjában háromszor számlálja meg az állatokat, tudnia kell minden jelent1 M. Gazd. Tört. Szemle. 1895. p. 119. S GEGUS : M. törvénykönyv p. 256. 3 M. Gazd. Tört. Szemle 1896. p. 157—159. Herman 0.: A magyarok nagy ősfoglalkozása. 11