Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 1. Összegezés - XII—XIII. SZÁZAD

138 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA 1266. IV. Kelemen pápa a tihanyi apátságot az apostoli szék pártfogása alá veszi s annak jogait megerősíti. Az okmányban egyebek között föl vannak említve a legelők is.

1 1269. A veszprémi káptalan előtt Pezei Pál fiai fölsorolják azokat a javakat, a melyekkel Weszprémi Gyárfást kielégítették — legelőkkel isv 1280. A csornai prépostság bizonyságlevelében az áll, hogy Vadosfalvi Pál, Vados nevű földjét: Endre, Moysa fiának eladta a legelőkkel együtt.

3 1289 körül. IV. László király szabadalomlevelet ad a Csák nemzetségnek, Csák, Renold és Kemény részére, melylyel megengedi nekik, hogy a Raba erdeiben a maguk és jobbágyaik disznait minden adó nélkül makkoltathassák, marháikat szabadon legeltethessék. Elrendeli, hogy a vasvármegyei ispán ne merészelje őket ezekben háborgatni.

4 1296. A pozsonyi káptalan III. Endre királynak jelenti, hogy Ongai András fiát, Pétert, a Csallóközben fekvő Zorus föld birtokába ellenmondás nélkül beiktatta. A barmok legelőin kívül 150 hold földről van szó.

5 1297. Lodomér érsek IV. Kelemen pápának a tihanyi apátság részére engedélyezett szabadalmát közzéteszi, ebben „et pascuis in bosco et piano".

6 Erdőpásztor, csősz. Ezt a hivatást be kellett itt fogadni, inert az erdei legeltetéssel sokszorosan összefüggő. 1151—1161 között. II. Géza király Gottfrid és Albert behívott katonáknak Saar, Geroith, Locsman és Saarad — a mai Eszterháza — földbirtokait adományozza; Mosonmegyében két 1 WENZEL G.: Árpádk. u. o. t. ILI. p. 140. - NAGY-VÁGHELYI: Zala vmegye tört. p. 56. 3 WENZEL

: Árpádk. u. o. t. I. p. 287. + Erdészeti okmánytár. I. p. 16. 3 Gr. Dessewffy okm. t. p. 149., 150. 6 FEJÉR: Cod. Dipl. VI. 2. r. p. 89.