Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
III. A nomádság elemei - A magyarok nomádsága
102 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA addig maradnak egy adott helyen, a meddig a jószágnak legelni valója van; és ebben benne van az évszak szerint való nagyobb helycsere is. A magyarságnak mai helyén való nomádsága azonban, mely kifejezetten annak vehető és az ősiséggel kapcsolatos, a XIX-ik század közepe tájáig élt, még pedig, többszörös alakban, de lényeg szerint mindig ugyanaz, t. i. a legelőterület változtatása alakjában. Legtökéletesebben pedig — és egyes mozzanataiban máig terjedve — a Tisza—Dunaköznek, a nomádéletre nézve klasszikus helyein, az ős Pusztaszerhez kötve Kecskemét város fenhatósága alá tartozva, a legelőrőllegelőre mozgó cserémi képében. A költözködés és lakás eszközére nézve a magyar történetírók fölfogása különböző, a mi természes is, mert szerkezetekről lévén szó, már forrásaik, a régi írók is különböznek egymástól. Szerkezetek megértése és helyes fölfogása oly tulajdonság, mely nem mindenkinek van adva; a zavar pedig a századok multán íróknál, kiknél a tárgyi ismeret egyáltalában nincsen meg, csak növekedhetett. A görög írók egyben megegyeznek, t. i. abban, hogy a szittyák szekeres nomádok voltak; sőt hogy a szekereken laktak is, innen „amaxobii" = szekereken élők. Lássuk a szerkezetet, AESCHYL szép kerekekről és arról szól, hogy fonott tetővel vagy fedéllel bírtak, lakásul szolgáltak. Ez megfelelne annak a ma is élő bogárhátú, gyékényes szekérnek, a melynek fedele megállapodáskor — vásárban — féloldalt föltámasztható s a melyet a vásárjáró magyar asszony úgyszólván lakályossá tud tenni; a négy tartón nyugvó, gyékénynyel fedett ú. n. „ekhós"-szekeret nem kevésbbé. STRABO nemez-sátrakról beszél, melyek a szekerekre vannak erősítve. Ezeket a sátrakat vagy sátor-szekereket pedig a nyájak veszik körül. A sátortól eltekintve, melynek szerkezete más, STRABO csak abban különbözik AESCHYL-től, hogy fonás helyett nemezt mond. A különbség tehát annyi, mint az élő gyékényes és ponyvásfedelü szekér közötti. Ez tehát egyeztethető. Az egyez-
