Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

III. A nomádság elemei - A magyarok nomádsága

A NOMÁDSÁG ELEMEI 133 tetést még inkább könnyíti a bécsi képes krónika, a melyben a hunnok vonulása van ábrázolva. Ott oly szekérformát látunk, mely lényege szerint teljesen egyezik a borvizes székely fedelesládás szekerével. A bogárhátú fedél oldalt ablakszerű nyílással bír. A szerkezet többi része a maival teljesen azonos (40. ábra.). A legnagyobb figyelmet azonban az érdemli, a mit a szekérről HIPPOCRATES mond. Azt mondja, hogy azok a-szittyaszekerek részben négy, részben hatkereknek voltak, a melyeket négy vagy hat ökör húzott, hogy gyékénynyel vannak körülkerítve. Állapodjunk meg egyelőre itt (1. a köv. oldalon). Az tiszta és világos, hogy a mennyire a négykerekű szekér (41. ábra) érthető, annyira kérdéses a hatkerekű, mint egységes szerkezet; még pedig azért, mert a hatkerekű (42. ábra) szekér nem fordulhat és egyenetlen területen nem is haladhat mind a hat kerekén egyszerre. Semmi kétség, hogy a hatkerekű szekér HippocRATES-nél optikai csalódásból eredt; a megfejtést megadja a magyar cserényes pásztorság szekerezési módja. A magyar cserényes pásztorszekér (43. ábra), a melyen a cserényt és egy másikon a gúnyát stb. szállítja négykerekű; de a négykerekű szekereken kívül tartozik a cserényhez az eleségtár: a kétkerekű taliga, a melyet cserényköltöztetéskor az egyik négykerekű szekér után kötöttek, természetesen rúdjánál fogva. A szekér és taliga így együttesben, távolabbról tekintve, csakugyan hatkerekű szekér benyomását tette. A többit a képek magyarázzák meg. E megfejtés után haladjunk tovább. HIPPOCRATES továbbá azt mondja, hogy a szekerek úgy vannak építve, mint a házak, részint egyszerűen, részint háromszorosan — nyilván három tagozatban — és PINDÁR is szekeren vitt házról emlékezik meg. Itt is a magyar cserény adja a megfejtést a házra, de még a sátorra való vonatkozással is. A cserény — a mint a maga helyén képben is meg fogjuk találni — régentén táblaalakú, fűzvesszőből „szövött" falazatokból állott, a melyeket csakugyan házszerüen össze lehetett állítani, de szét is szedni és szekérre