Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
III. A nomádság elemei - A magyarok nomádsága
A NOMÁDSÁG ELEMEI 101 nagyon ingadozó krónikás múltból a jelenre akar következtetni, olyanokban is, a miknek már csak tárgyi alapon a magyarság közelmúltja, kisrészben jelene adhatja meg a való alapot. Ebből a szempontból véve, másodsorba tartozik annak meghatározása, vájjon IBN ROSZTÉH két folyója a Volga és a Don, vagy a Dnjeszter és a Don, vagy a Duna és a Dnjeszter, vagy végre a Don és a Duna volt-e, a főkérdés az: vájjon a Pontus Euxinus tengermellékéhez is kötve, IBN ROSZTÉH oly területről szól-e, olyannak adja-e a természet jellemzését, a melyen bizonyos, a szittyákénak és a magyarságénak megfelelő nomádélet fejlődhetett, igen vagy nem? A felelet csak igen lehet. VÁMBÉRY régibb, itt már idézett művében, CHWOLSON álláspontjára helyezkedve és a magyarságnak mai hazájába való lassú beszűrődését vallva, IBN ROSZTÉH két folyóját a Duna és Don képében fogadja el és arra a következtetésre jut, hogy IBN ROSZTÉH területét tovább nyugot felé kell értenünk. Ezt igazolná az a körülmény is, hogy a görög írók a szittyák területét kopárnak, tehát fátlannak mondják, 1 holott az arab író a fában való bőségről szól. Annyi azonban bizonyos, hogy a nagy magyar Alföld régi, sokszorosan rétséges és mocsaras, hozzá folyóktól szelt állapotát véve, a területek természeti tulajdonságok szerint való egyezése kétségtelen, tehát azonos nomádélet kifejlődésére vagy folytatására alkalmas. Az sem okozhat zavart, hogy az arab író sok szántóföldről beszél, mert a görög írókból — HERODOT — tudjuk, hogy még a szittyák közül is akadtak alkalmas helyen földmívelők. Az éghajlatnak egészben való egyezése már a görög írók tárgyalásánál volt érintve. A nomádság mozgó elemére nézve, IBN ROSZTÉH az „ideoda barangolnak" kifejezést használja, a mely nem oly szabatosan fejezi ki a lényeget, mint a görög íróké a szittyákra vonatkozólag, különösen HIPPOCRATES-Ó, ki azt mondja, hogy 4 L. az előbbi szakaszban „Tájleírás" alatt.
