Herman Ottó: Úti rajzok és természeti képek / sajtó alá rendezte Révy Ferencz. Budapest, Méhner Vilmos, [1894]. / Sz.Zs. 1477

„Apró madarak hagymával"

— 100 -­csak úgy özönlik az ember által lakott és mívelt tájakra s ittléte csupa szorgalom, csupa munka, mely­nek roppant nagy a jelentősége. A míg az erdőben, a gyümölcsösökben a czin­kék és harkályok előre is korlátot szabnak a rovar­világ szaporodásának, kiszedvén annak alvó petéit, álczáit a legtitkosabb rejtekből is, addig a magvak­kal táplálkozó madárseregek ugyanezt teszik a nö­vényzettel, a midőn minden képzelhető növényma­got fölszednek, megemésztenek. Látni kell azt a buzgóságot és fölülmulhatat­lan ügyességet, a melylyel a tengeliczcsapat kiszedi a legszurósabb bogáncs magvát is; és ezt a mun­kát megbecsülheti az, a ki hallotta a panaszt: „a bogáncs ellepte, megölte a vetést!" Gondolhat egyet, a midőn azokat a hasznos teremtéseket százával is látja a madarászok piszkos kalitkáiban, mint igye­keznek menekülni, mint vérzenek a munka és sza­badság után való vágy miatt. Az a sok gazdasági dudva-münév, mint: perje, paréj, vadrepcze stb., mely oly szépen ellepi s elöli a gazda szorgalmának gyümölcsét, a legszorosabb viszonyban áll azokkal a lépvesszőkkel, csapdákkal, tökökkel, bodzakalitkákkal s ezek révén azzal a finom szaggal, a melylyel az „apró-madarak hagy­mával" elárasztják a ház táját. Mindeddig leginkább csak azt a viszonyt mél­tatták, a mely a madárvilág és rovarok szaporodása között fönnáll, a madárvédelem érdekében keletke­zett mozgalom is leginkább a „rovarevő énekesek"-re fektette a súlyt, s én aligha többször, mint épen egyszer találtam egy futólagos megjegyzést, a mely a gyomok és magevő madarak között fönnálló vi­szonyra vonatkozik. Annak nem lehet eléggé örülni, hogy újabb időben a magyar hatóságok nem sajnálják az eré­lyesebb rendeleteket, a melyek a kis madarak védel­mét czélozzák. Budapest hatósága első sorban áll: mult tavaszkor százával bocsátotta szabadon a füle­müléket, a zordon évszak beálltával erélyesen ren­delkezett a madarászok ellen. De azért a madárke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom