Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom

10 forrás található: a Sztudnyán, Lopusnón, a Bodolova Dolinkán a Vohan alatt, a vár alatti és várréti erdőőri lakoknál, de ezek is nagyobbrészt eredetöknél a talajban és a kőzetek között vesznek el. A jobboldalon a Szivákován csak egy jelentéktelen forrás van. Hogy ezen források a talajban elvesznek, az a mészkőhegységek sajátsága, telve lévén üregekkel és katlanokkal, azokba a víz leszivárog és rendesen a völgyek és hegynyúlványok alján jön napvilágra, itt aztán patakokat képez. Mindezen források különböző helyeken és egymástól nagy távolságokban léteznek, s az erdei munkásoknak víz után messze kell járniok. Mindazáltal, hogy e pagony fensíkjai vízben annyira szegények, az erdei tenyészet elég jónak mondható, a mennyiben a mészkőzet elmálása gyors, különösen ha azt korhany fedi és ha a csapadékok azt is a mélységekbe le nem sodorják. Meredélyes sziklafalak csupán a pagony legkülső szélén, a Tiszolcz —Vereskői törvényhatósági út mentén és az Erzavó völgyben jönnek elő, itt aztán az erdei tenyészet is silány. 2. A vereskői pagony. Nagysága 7672 kat. hold. Tengerszint feletti magassága 691 — 1279 méter között váltakozik. Kiválóbb magaslatai; Postredne Vrchi a murányi határ közelében 1039, Prehibka 1194, Magura 1250, Gálov Vrch 1121, Vrch Cigán 1081, Gindura 1098 és Visoki Kopec 1279 méter. Főkőzete: A vereskői pagony szomszédja lévén a murányaljai pagonynak, ennek folytatása gyanánt tekinthető és legnagyobbrészben triász mészből áll, csupán a huta-vereskői törvényhatósági út jobb-