Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - II. fejezet. A fenséges birtokos vadászterületeinek földrajzi, természetrajzi és természettani leirása. Murányi uradalom

11 oldalán, a kakashegyaljai határ felé és a Rácovó völgy baloldali része áll gneiszből, mely utóbbiakon az erdei tenyészet is bujább. Ott, hol a vereskői pagony a murányaljaival is érintkezik, az egyszersmind elválasztó határ és vízválasztó is a Murány völgye és Garam völgye között. A vereskői pagony területei kivétel nélkül a Garam-völgybe hajlanak, helyenkint, p. o. a Javorina körül kevésbbé meredek lejtőkkel, további folytatásukban azonban meredek és sziklás hegyoldalakkal. Meredélyes sziklák előjönnek a murányalja —vereskőszepesi törvényhatósági út baloldalán a Dedov Vrchen, a Trsztyanói völgy baloldalán a Szuchában, mely arról nevezetes, hogy itt 1885. évben boldogult Rudolf trónörökös egy nagy medvét lőtt, mely ott emlékoszloppal van megörökítve; továbbá meredélyes sziklák előjönnek a Zlatnói völgy előtt és ennek hátsó részében a Klinben, a Szlanyinárkában, a Havranában, a Cigány felőli oldalon és a Rácovóban a Viszoki kopec alatt, jó telelő-tanyát nyújtva a medvéknek. Völgyek,folyók, patakok,források. Főbb völgyei: A Zsupkó, délnyugat felől a Trsztyano, a zlatnói, havranai és felső-rácovói völgyek, melyek éjszakkeleti irányban húzódnak és patakjaik a Garam folyóba ömlenek. A hegygerincek, hegyoldalak s egy-két kisebb fensík — ellentétben a völgyekkel — vízszegények, s csupán a Kamzicskán és Mokrapolyanán található forrás, melyek azonban eredetöknél a mész-sziklák üregeiben szintén elvesznek s patakot nem képeznek, tehát itt is ugyanazon tünetek jelenkeznek, mint a murányaljai pagonyban. Ellenben a hol a gneisz-kőzet előfordul, ott már források bugyognak