Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469

ELSŐ RÉSZ. - III. fejezet. A fenséges birtokos murányuradalmi tilosában előforduló hasznos, továbbá káros és dúvadnemek

26 a hol a földmívelés leginkább tavaszi veteményekre szorítkozik — kevés számban fordul elő. Siket- és nyírfajd az összes tilosokban mindenütt található, egy helyen több, más helyen kevesebb számban. Legnagyobb számban a vernári pagonyban észlelhető úgy a siket-, mint a nyírfajd. Feltűnést keltő, hogy a nyírfajdok a vernári községi hegyi rétek fás és bokros helyein kemény teleken csapatokba verődnek össze s e csapatok tisztán kakasokból állanak, a minek alig lehet magyarázatot adni. Császármadarak mindenütt előjönnek. Foglyok kevésbé; télen át hiányzik nekik az élelem, azért is leginkább a déli lejtőkön, földek, rétek mesgyéin kiálló fűmagvakkal táplálkoznak, úgyszintén melegebb források zöld növényzetén. Szalonkák, mint minden erdős helyen, itt is előjönnek s itt nagyobb számban költenek, mint alsóbb vidékeken. 2. Káros vadak. Vadsertés többé-kevésbbé minden pagonyban található, de sehol nagyobb számban, a mi a makk- és gyümölcstermő fák hiányában és a korlátolt földmívelésben leli magyarázatát és a-hosszantartó télben. Borz szintén minden pagonyban találtatik, károssága azonban jelentéktelen, s mint rovarpusztító, inkább kíméletet érdemel. E vad inkább alsó vidékeken okoz kárt a mezei ültetvényekben, a mire itt alkalma nincs. 4. Ragadozó vadak. A medve az összes murányuradalmi erdőségekben otthonos s dacára annak, hogy természetszerűleg leginkább növényi táplálékra, nevezetesen fűre, zabra,