Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége magyarországi vadászterületeinek és vadállományának uradalmak szerint való ismertetése. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1469
ELSŐ RÉSZ. - III. fejezet. A fenséges birtokos murányuradalmi tilosában előforduló hasznos, továbbá káros és dúvadnemek
25 A másik telepítés 1888. évben 10 darab fővaddal a garamfői pagonyban, a pusztamezei vadászkastély közelében történt a jelenlegi vadász úr O királyi Fensége rendeletére, a mely telepítés az elszaporodást még jobban előmozdította. Innét aztán a vad egy része a szepespüspöki és káposztafalvi erdőségekbe vonult s részben a dobsinai erdőségekbe is, de legnagyobb része a garamfői és vernári erdőségekben maradt meg. Legnagyobb számban található a fővad a murányaljai, vereskői, ágostonlaki és garamszécsi pagonyokban, de már a garamfői és vernári pagonyokban is szép számban jő elő, kevésbbé a helpai, és még kevésbbé a nagyrőczei pagonyokban. Mindezen pagonyokban a fővad létszáma a mult évi bőgés idején összesen mintegy 1300 darabbal lett konstatálva. Ebből azonban levonandó azon vad, mely őszszel lelövetésre engedélyeztetett, továbbá levonandó az idegen pagonyokból és a tiszti bérterületekről párzásra beváltott vad, mely aztán a bőgés után innét ismét elvándorol úgy, hogy a fenti létszám, mely a mult évről a jelen évre marad, — az idei szaporodást nem tekintve — mintegy 1100 darabra tehető. Ha tehát ezen létszámot alapul vesszük és azt a fenséges vadász úr tilosának 46,758 kat. hold területébe beosztjuk, kitűnik, hogy egy fővad táplálására 42-5 kat. hold terület esik. Az őzvad az összes pagonyokban el van terjedve, szigorú teleken azonban sokat szenved a nagy és szironyos havakban és sok lesz a ragadozók martaléka, azért, ha szép számban is látható, a szaporodás mérve nem mondható kedvezőnek. Baj az is, hogy az etetőket csak ritkán keresi fel. Nyúl — mint minden magasabb fekvésű vidéken,