Hanvay Zoltán: Az angol vizsla és ezzel összekötve a fajbeli tiszta tenyésztés / írta Kynophil. Budapest, Eggenberger, 1883. / Sz.Zs. 1482

I. A tenyésztésről általánosságban

— 19 — Például a mi fogalmaink szerint az angol telivér ló épen nem tisztafajú. Épen oly'Jkevéssé az angol vizsla. (S itt van a zavar a tisztafaj és a faj tiszta tenyésztésének fogalma között. Közlő.) Ha azt mondjuk: ezen állatban sok vér van, ezen értelemben a kifejezés azonos a nemesség fogalmával. A telivérség kezdő katáráúl rendesen a 8-ik nemzedék vétetik; némelyek azonban megelégszenek kevesebbel is. (Meg is bánják könnyen. Közlő.) Ha a telivér oly állattal párosíttatik, melyet ezen attributum meg nem illet: előáll a félvér. Ezen értelemben természetesen a félvér előállítása más, mint a keresztezés, mivel a telivérség nem fajsajátság, és mivel a félvér előkozatalára fölhasznált nem telivér állatnak nem szükség okvetlen fajtisztának is lennie. Ha félvér félvérrel tovább párosíttatik, az eredmény ismét félvér. Telivér és félvér eredménye : háromnegyed vér stb. Ha egy állat, életviszonyai folytán, oly módon változik, hogy használhatósága csökken : ezt r o s s z a b b u 1 á sn a k, k o r c s o s o d á s n a k mondjuk. Ha ez egy fajnál oly módon történik, hogy minden következő nemzedék rosszabb lesz, mint előzője : azt e 1 f a jz á s n a k nevezzük. Elfajzás azonban az is, ha az egyedek jó tulajdonságaikat nagyon közeli rokonsági párosítás folytán vesztik el. Minden oly esetben, hol korcsosodás vagy elfajzás lép elő, íij vért használunk, s ezt műszóval felfrissítésnek nevezzük. o*