A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől. Pest, Emich Gusztáv, 1866. / Sz.Zs. 1463

BET EZE T É S. Czélunk nem csak a helybeli állatkert Kalauzát adni, — habár e részben is, hisszük, elég kimerítő útmutatóul fognak szolgálni e lapok, annál inkább, mivel sikerült rajzok illustrálják, — hanem főleg olvasóinkat figyelmeztetni az ilynemű intézeteknek ugy tudományos, mint nemzetgazdászati fontosságára. Az állatkert eszméje épen nem uj, a történet mutatja, hogy hasonló — habár a mostaniakétól eltérő rendeltetésű — intézmények már ezelőtt 3000 évvel léteztek. Létesiiléslik első indokául szolgált kétségtelenül a népesség szaporodása, mi mindég a vadon élő állatok számának csökkenését, vonja maga után, különösen kevésbbé rendezett viszonyú országokban. A hatalmasok és gazdagok a nemesebb vad számának csökkenésétjgátolni akarva, oly nagy kiterjedésű helyeket, hol a vadak tenyészetére szükségesek mind feltalálhatók valának : egyelőre szoros tilalom alá helyezték ; de később ezen rendszabály több tekintetből nem levén kielégítő, e helyeket erős kerítésekkel vették körül. így jöttek létre az első vadaskertek, minőket ma is számosat találunk, ezek azonban kizárólag vadászati czébkból tartattak fenn, s eleinte igen kevés fajú állat menhelyeid szolgáltak. Ámde a sok szép példány látása tulajdonosaiknál felkölté a vágyat: mind több-több érdekes fajjal benépesíteni kertjeiket, s eként azokat nemcsak az egyedek bősége, hanem egyszersmint a fajok változatossága által érdekessé tenni. Eként sztilemlett az állatkert eszméje. Visszatekintve a múltba, ott látjuk az első állatkertet létrejönni: hol a műveltség virágozni kezdett. Az elsőt egy chinai császár alapitá : Wen Wang, Krisztus előtt 1150 évvel, Eztet alapitója „értelmiség kertjének" nevezte el, mivel az előkelők és tudósok kedvencz gyülhelye volt. Ebben nemcsak emlősök tartattak, mint a régibb vadaskertekben, hanem madarak, halak és hüllők is.