Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - II. Rész. (Megérkezés Alexandriába. Egy nap Alexandriában. Utazás Kairóban. Megérkezés Kairóba. Négy nap Kairóban)

42 rejtekhelyét, a hol vadász nem állott, és igy más — egy széles csatornán túl fekvő cukornádashoz mentünk. Az ebek ismét szabadon bocsátattak, de csakhamar felhagytunk a vadászattal, mert hajtás közben azon szomorú felfedezést tettük, hogy a cukornádas másik oldalán már megkezdődött a nádmetszés. Nagyon sok szegény munkás, ruhával alig biró felláh, ezek között nem egy különös alak, dolgozott itt egy hosszú ráncdús öltönybe takart, rinóceroszbőr korbácscsal vezénylő felügyelő alatt. E derék férfiú méltóságteljes léptekkel jött vadászat közben felém, s egy hosszú, büszke taglejtésekkel kisért beszédben azon kivánságnak adott kifejezést, hogy e helyről távozzam. Miután hangja és kezének taglejtései erélyesebbek kezdtek lenni, előhívtam Osmant, Saurma báró szerecsen kavass-át (inas); midőn a derék felügyelő a követség szolgájának gazdag bérruháját megpillantotta, megszelídült s esengő lőn a hangja; csakhamar a sűrű cukornád közé menekült a további fenyegetések elől. Mindnyájan a fogatokhoz tértünk vissza; első vadászatunk rosszul sikerült, ragadozó állatok helyett csak kisebb vadakat ejtettünk. Saurma báró most a város legrégibb részébe, a déli oldalon fekvő Ó-Kairóba hajtatott velünk. A hidon ismét át kelle haladnunk, s midőn közel a Nílushoz egy alkirályi kastély mellett jobbra fordultunk, a törmelék, rom, piszok s omladék felette érdekes tömkelegébe vezetett utunk. Nyomorult, félig összedőlt házakban a lakosság legszegényebb része lakik itt; kőhalmak és homokbuckák