Habsburg Rudolf: Utazás a Keleten (Budapest, 1883)

I. Kötet - IV. Rész. (Megérkezés Siutba. A nílusi hajó. Utazás a Níluson Assuanig. Philae

150 a sziklákon, s a folyam vizi szárnyasai egészen megélénkítik az itt meglehetős ritkán előforduló zátonyokat. Délutáni órákban, a Gebel-Selsele, gyönyörű sziklaszoros, örvendezteti meg egészen közel lépő homokkő hegyeivel a vándort, a ki hajó fedélzetéről szemléli a festői, de sötét és komoly sivatag-területeket. Este, napnyugatkor egy nagy tenyészdús sziget éjszaki fokát értük el; a folyamnak keleti ágában hajózva, csakhamar észrevettük a Kum-Ombu kicsiny, de kedvesen fekvő templomát. Magas, meredek lejtőin növényfedett partoldalokon trónol az ó-kor ez emléke, már messziről látható, puszta és elhagyott, nincs város, nincs emberi telep közelében, a folyó és a sivatag közé van beékelve. A sivatag itt fensík alakjában a magas partokig terjed ; a tulajdonképeni hegyek itt egészen hiányoznak. Miután az éj beállt, a templom alatt horgonyt vetettünk ; közelünkben egy, néhány európai által lakott tutaj is találkozott. Ez utazó társaságnak tolmácsa, a vadászatismerő dalmát Paulovics, hajónkra jött s azt tanácslá, hogy étkezés után a templomba menjünk s ott elrejtőzve, mekegő kecskével farkasokra lessünk. Tett követte a szót; kilenc órakor én és Hoyos a meredek partlejtőkön felosontunk, s a puszta templomot átkutatva, keleti részében egy oszlopot találtunk, mely fedezetet nyújtott; néhány lépésnyire ettől oda kötöttük a mekegő kecskét s feszült figyelemmel leselkedtünk két óra hosszáig. Semmi sem jelentkezett, de a kép rémületesen szép vala; az agg templom komor oszlopsoraival,