Forgách Sándor: Magyar-német, német-magyar vadászműszótár és magyarázata / írta egy öreg vadász. Budapest, Athenaeum, 1875. / Sz.Zs. 1489

Német-magyar vadász-szótár

Wachtel — 116 — Wiedersinnig w. Wachtel — fürj. Wachtelkönig — haris. Wachtelruf — fiirjslp. Waffen — vadsertés aggara, Waldverboth — tilalmi idő. Waidloch — hullató. Waidmann — vadász. Waidwerk — a nemes lövadászat (das edle Werk). Waidwitude — bélseb. Waidwundschuss — bélseblövés. Waldschnepfe — erdei szalonka. Wamme — rólca múl. warme Fährte — fr is csapa. Wasserralle — vizi (jurat. Wasserwild — vizi szárnyasok, vad. Wechsel — forgó. wechselkundig — forgókat ismerni. Wecbselwild — kóbor vad. Wechselhirsch — határszarvas. Wecker, Ruf • - fiirjsip. Wedel — fövad legyezője. Wehrgehäng — dákos kötője. Weibchen — tojó. weicher Hund — gyenge természetű eb. weiden — äsen. Weidlöffel, Graser. Weidmannsheil, Gegengruss — vadász üdv. Weidmesser — vadász kés. Weidsack — béltelelc. Weidtasche — tarisznya. Weidwerk — vadászat általában. Weihe — vércse. Weiss, Talg, Fett — háj, zsir. weit aussuchen — távol kereső vizsla. werfen den Schuss — felhajtva löni. werfen — kölykezik az apró dú vad. wettevlaunisch — hóbortos. wetzen — agyarát csikorgatja. Wiedergang — cselvetés (nyúl róka.) wiedersinnig, abnorm — szabályellenes agancs, ferde.