Forgách Sándor: Magyar-német, német-magyar vadászműszótár és magyarázata / írta egy öreg vadász. Budapest, Athenaeum, 1875. / Sz.Zs. 1489

Német-magyar vadász-szótár

Scharf — 109 — Schneehaube scharf scbiessen — vágva löni. scharf scbiessen im Stich — szügybe löni. scharf scbiessen stichgerade — vérten löni. scharf scbiessen zu Holz — roncsolni. scharf scbiessen schräg — keszegen, kajszán. Scbiessgeld — vadbér, lődijj. Schiesshütte — lökunyhó. schiesst zu hoch —felhajt a vont csö. scbiesst zu kurz — rövidkél a vont csői Schild — cselvért. Schild — pánczél a fogoly és császármadár mellén. schildern — cselvértezni. Schirm — fedett lutanya. Schlagbar — gálya medve. Schlagbaum — csapdafa. Scblagbaar — sebször. Schlegel, Keule — fövad hátsó lapoczkája. schlagen (den Bast) — ham­zilc a fövad, melleszt az orv­madár, szól a fürj. schlagen mit Geweih — lom­hoz , gallyaz a fövad az ágakban. schlagt die Kugel — vág a golyó. schlecht , gering — csekély, hitvány. schleichen — csúszni, lap­pangni, kullogni. Schleife — hurok. schlechte Suche — roszúl kereső vizsla. Schleppe , Geschleppe — vonczalék. Schloss — fegyver szerszáma. Schmalgeiss — özeknél; egy éven túl az ünö. Schmalspiesser — egij éves bakborjú. Schmalthier — fövad iiszke­borja egy éven túl, de első üzekedé8 után a borjúból vagy gödölyéből ünö válik. Schmalz — borz, nyúl hája. schmeissen — szárnyasok ganéjlása. Schnabel — csör. schnaufen — fúj mérgében a sertés. schnaltzen — pattog és az­után közeledik nőstényéhez a siketfajd. schnarren — makog az erdei szalonka, harsol a haris. Schneehaube — fedeles háló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom