Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

A vizsla bevezetése

36 Fónagy : A vizslaidomítás. lépésre elmegyünk tőle, de úgy, liogy mindig figyelhessünk reá, nehogy felkeljen; ha azt tenné, azonnal siessünk hozzá és fektessük le, s ezt mindaddig tegyük, míg kitartóan nem fekszik. Ha kitartóan "eküdt, kissé hajoljunk előre, s rendes hivási fütytyünket hallatva, jobb karunkkal lefelé mutatva, egy kört Írjunk le hátrafelé, s így hivjuk az ebet magunkhoz. Ha 7 — 8 lépést jött, egyenesedjünk fel, élesen fúvjunk egy rövidet sípunkba, lökjük fel jobb karunkat, s ismét fektessük le. Ha lefeküdt, siessünk hozzá, dicsérjük meg és szabadítsuk fel. 4 —5 leczke után már a kézemelés elmaradhat, és csak az éles, erős rövid füttyöt használjuk. Igyekezzünk ebünkkel azt megértetni, hogy ama bizonyos rövid füttyre le kell feküdnie. Ha velünk szemben már füttyre lefekszik, engedjük előre szaladni; előbb csak 15—20 lépésről (a mennyire még igen jól meghallja az éles síp hangját) fujjunk bele a sípba, s ha nem rogynék össze mindjárt, kiáltsunk reá, ha lefeküdt, dicsérjük meg. Ezt mindaddig kell gyakorolni, míg tökéletesen meg nem érti azt, hogy neki füttyre azonnal le kell feküdnie. Ha gyorsan fekszik füttyre és lövésre is, akkor kiereszthetjük messzebbre is, s így próbáljuk füttyre lefektetni, ha ez is megy, akkor tanítgatjuk a jobbra-balra kommandóra való keresést, ami a következőkép történik : Az előre bocsátott eb, az ismert lefektetési fütty hangon kívül ismer majd hívó hangot is, melyre olyformán tanítjuk, hogy a sípon két hosszas egymásba folyó hangot hallatunk, a mely fütyölés a rövid lefektetési füttytől természetesen egészen elütő. Ezt hallatva, ebünk vissza fog tekinteni, mely fütyölés után akár