Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

A vad jelzése de meg nem állása

120 Fónagy : A vizslaiclomítás rülne, jelöljünk meg magunk előtt egy határt, a meddig ebünket kerestetni óhajtanánk és ha ezt túl lépné, azonnal fektessük le, igy bizonyosan el fogjuk azt érni, hogy ebünk mindig a kivánt határon belül fog mozogni. Ha ebünk félelemből, vagy más okból röviden keresne ott is, a hol szeretnők, ha messzebb is kimenne, biztassuk egyszer-kétszer a keresésre és többet ne szóljunk hozzá; hagyjuk őt, hogy saját akarata szerint keressen. Jól teszszük, ha megállunk és ebünket hagyjuk hogy az előtte levő területet keresse ki magától. így az eb igen szépen mehet, kissé távolabbra is. A távolabb való kerestetés által megkíméljük magunkat ha különben az eb közel kereső is, — a sok járástól és az eb is sokkal jobban tudja kifürkészni a területet mint, ha folyton a háta megett volnánk. Azért csak akkor menjünk hát az ebhez, ha már állja a vadat. Persze az itt előadottakat csak akkor lehet keresztülvinni, ha soló vadászgatunk. Társaságban igy vadászni nem lehet. Oda csak egészen megbízható, kipróbált, tapasztalt vizsla való, a mely már nem boszanthat senkit. 10. A vad jelzése, de meg nem állása Ritkábban előforduló hibája a vizsláknak a vad jelzése, de meg nem állása, de mégis előfordul néha, és különbözőképen jelentkezik az ebeknél. Az ilyen ebek magaviselete igazán érthetetlen, s ezen hibájuk is a hány egyed, annyiféleképen jelentkezik. Többnyire a túlszigoruan tartott ebeknél mutatkozik, melyeknek nagy temperamentumuk van, de vezetőjük folytonosan rövid keresést kiván tőlük és a munkájukba folytonosan belebeszéi, Az ilyen eb tüzeskedik és jobbra-balra szeretne kimenekülni a hatalom alól, s