Fónagy József: A vizsla idomítása , függeléke a beteg ebek gyógykezelése / Budapest, Athenaeum, 1893. / Sz.Zs. 1480

Nagyot hallás

Az elrontott vizslának liibái stb. 95 junk az ebnek a felesleges beszéddel és folytonos fütyörészéssel! 6. Nagyot hallás. Az ebeknél a nagyot hallás oka rendszerint a fülbetegség, a mely, ha még nem acut, gyógyítható. Van reá azonban eset, hogy némely különben egészséges, jó hallású eb hall nagyot — pusztán makacsságból. Az ilyen nagyot hallás azonban föltétlenül gyógyítható. A makacsságból eredő nagyot hallás majdnem minden esetben az eb vezetőjének a hibája. Mint majdnem minden hibánál, ugy itt is, a folytonos és felesleges kiabálás, figyelmeztetgetések, sípolások stb. a baj okozói. Az első percztől kezdve a vezényszavakat halkan kell használni és így az eb megszokván a csendesen hangzó parancsokat, mindig figyelni fog és nem lesz nagyot halló. Az előbbiben leirt módszer szerint u. i. ebünk, ha csak a sípot használjuk, nem hallhat semmiféle kiabálgatást, nagyot halló nem is lesz. Ha azonban oly ebünk van, a melyre azt szokták mondani, hogy nagyot hall, vagyis magyarán mondva, a melynek nincs appelje a következő módon kell eljárnunk, hogy helyre hozhassuk. Az ebet vezetéken vigyük ki a mezőre és pedig olyan helyre, a hol vad nincsen, de a mely mégis eléggé gazos. Itt ereszszük aztán keresésre; használjuk a lefekvésre való füttyöt; ha ebünk a kommandora nem feküdnék le azonnal, hagyjuk őt egészen magára, mi pedig olyan helyen, hol eléggé jól fedve lehetünk, feküdjünk le, bujjunk el. Ebünk nem sokára keresésünkre fog jönni, s ha megtalált, használjuk az előbbeni kommandót, s az ebet fektessük le. A vadászok legtöbbjei, midőn a megtett hiba után ebük visszajön,