Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 106 — Kihágási ügyekben hozott Ítéletekből az elj. szabályok 69. §-a ellenére a törvény vagy törvényes rendeletre való hivatkozás el nem maradhat. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Somogy vármegye közönségéhez az 1888. évi január hó 19-én 166. szám alatt intézett következő rendeletében: »A vármegye alispánjának 1887. évi november hó 5-én 599. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a kaposvári járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával B. J. hedrahelyi lakos erdő- és mező-őr erdőőri eskületéti bizonylatának elvétele és kettős csövű lőfegyverének elkobzása rendeltetett el, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, tekintettel arra. hogy az ítéletekben az elj. szab. 69. §-ának ellenére a törvény vagy törvényes rendeletre való hivatkozás nem történik, tekintettel továbbá arra, hogy valakitől a lőfegyver-tarthatás csak valamely elmarasztaltatás következményekép vonható meg, vádlott pedig elmarasztalva nem lett, de különben is a tényállás az eddigiekkel kifejtve nincs: jelen másodfokú itélet az elsőfokú ítélettel együtt feloldatik, s a valódi tényállásnak felderítése végett, hogy t. i. vádlott mily büntetendő cselekvényt követett el, melynek következményekép tőle a lőfegyver is elkobzandó, továbbá, miszerint való-e, hogy H. községben erdőterület nincs-e: uj tárgyalás és az elj. szab. 69. §-ának szem előtt tartásával uj elsőfokú itélet hozatala rendeltetik el.« A feljelentés folytán hozott kihágási Ítéletben csakis azon kártérítési követelések dönthetők el, melyek a kihágásból származnak. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Szeged város közönségéhez az 1887. évi márczius hó 27-én 1054/kih. sz. a. intézett következő rendeletében: »A város tanácsának 1887. évi február hó 1-én 1819. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú itélet helybenhagyásával Ördög Gergely szegedi lakos a Tóth András, Sztankó István és Pázmán János szegedi lakosok ellen az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-ában körülirt vadászati kihágás miatt emelt panaszával, valamint Tóth András által történt agyonlövetése (?) folytán okozott 20 frtnyi kártérítés iránti keresetével elutasittatott, panaszló által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : vadászati kihágás iránt tett panaszra vonatkozó részében indokainál fogva helybenhagyatik, kártérítésre vonatkozó része hatályon kivül helyeztetik s panaszló Ördög Gergely kártérítés iránti követelésével a polgári peruira utasittatik; mert az elj. szab. 4. §-a értelmében csak azon (50 frtot meg nem haladó) kártérítési követelések