Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456
Vadászati kihágási ügyek és eljárás
— 107 — dönthetők el a feljelentés folytán hozott Ítéletben, melyek a kihágásból származtatnak. Jelen kártérítési követelés a panasz tárgyává tett vadászati kihágásból nem folyik; de megbüntető ítélet nem is hozatott, minélfogva tehát a kártérítési követelés felett érdemben intézkedni: a követelést elutasítani, az eljárt hatóságoknak jogukban nem állott.« A büntető eljárás szabályai szerint a kihágás vádja alól felmentett fél kártérítésben sem marasztalható el. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Hontmegye közönségéhez az 1888. évi márczius 4-én 740/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: »A megye alispánjának mult évi november hó 28-án 71/87. sz. alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a n.-csalomjai járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet részbeni feloldásával és részbeni módosításával H. B. azért, hogy agarai idegen vadászterületen 5 drb nyulat elfogtak, az 1883. évi XX. t.-czikk 17. §-a alapján 10 frt kártérítésben és 3 frt 40 kr eljárási költségben marasztaitatott el, panaszló M. .1. által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, feloldó részében indokaiból helybenhagyatik. módosító részében azonban megváltoztattatik és panaszló M. J. kártérítési keresetével polgári perre utasittatik; mert a büntető eljárás szabályai szerint a kihágás vádja alól felmentett fél kártérítésben sem marasztalható el.« A kihágás vádja alól felmentett fél az eljárási költségekben sem marasztalható el. Ezen határozat foglaltatik a belügyminiszternek, N. vármegye közönségéhez intézett 1890. évi 5412. számú rendeletében: »A vármegye alispánjának — szám alatt kelt II. fokú Ítélete, mely szerint az n—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával N. N. n—i lakos, földmives, az ellene, a haszonbérlő engedélye nélkül és tiltott időben való vadászás miatt emelt vád és következményei terhe alól felmentetett, ellenben 13 frt 50 kr eljárási költség megfizetésében elmarasztaltatott, az elmarasztalt által bejelentett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, feloldatik és vádlott az eljárási költségek megfizetésének terhe alól is felmentetik, mert a terhére rótt kihágás vádja alól felmentetvén, annak jogkövetkezményei alól is fel volt mentendő.« A vadászati kihágás feljelentésére kötelezett községi előljáró bár jóhiszemű, de alaptalan feljelentése folytán felmerült költség megfizetésére nem a községi pénztár, hanem a feljelentő előljáró köteles, a ki azonban az őt félrevezető egyének ellen, a törvény rendes utján kártérítést kereshet. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek P. vármegye alispánjához 1888. évi augusztus hó 9-én 52964. sz. a. intézett következő rendeletében:
