Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 100 — »A megye alispánjának 1885. évi jul. 27-én 103/kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a keresdi járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Schuszter György, Dörner György és Antoni János miklóstelki lakosok tiltott időben történt vadászat által elkövetett, kihágás miatt az 1883: XX. t.-cz. 29. §-a alapján egyenként 25—25 frt pénzbüntetésben, a haszonbérlő engedélye nélküli vadászatért pedig az idézett t.-cz. 26. §-a alapján egyenként 15—15 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 4—4 napi elzárásban marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbevetett, de az eljáró szolgabíró által a harmadfokú elbírálásra illetéktelen közigazgatási bizottsághoz felterjesztett s ez által visszautasított, valamint a panaszlottak által 1885. évi nov. 20-án 3922. sz. a. közvetlenül hozzám benyújtott kérvény folytán, a megyei közigazgatási bizottság 881/885. számú határozatának megsemmisítésével felülvizsgáltatván : a tiltott időben történt vadászat által elkövetett s az 1883. évi XX. t.-cz. 29. §-ába ütköző kihágásra vonatkozó részében azon kiegészítéssel, hogy a kiszabott 25—25 frt pénzbüntetés behajthatlanság esetére 3—3 napi elzárásra változtatik át, továbbá azon hozzáadással, hogy elmarasztaltak a netalán felmerülendő végrehajtási és tartási költségeket is tartoznak viselni, indokainál fogva helybenhagyatik. Többi részében azonban a másodfokú Ítélet megváltoztattatik s panaszlottak az 1883: XX. t.-cz. 26. §-ába ütköző vadászati kihágás vádja s az ezért kiszabott pénzbüntetés alól — tekintve, hogy az idézett törvényszakaszba ütköző kihágás miatt az eljárás a vadászati törvény 39. §-a értelmében csakis azon egyén panaszára indítható meg, a ki azon területre nézve, a melyen a kihágás elkövettetett, a vadászati jogot gyakorolja, s ekkép tekintve, hogy a jelen esetben a vadászati jog haszonbérlője elmarasztaltak ellen panaszt nem emelt — felmentetnek. Végre a jelen ítélet mindhárom elmarasztalt illetőleg a vadászati jegy nélküli vadászat által elkövetett jövedéki kihágás, S. Györgyre nézve pedig még fegyvernek adó alóli elvonása által elkövetett jövedéki kihágás megtorlása végett, az illetékes kir. adóf'elügyelővel közöltetni rendeltetik.« A vadászati pénzügyi kihágások közül a vadászati kihágások elsőfokú elbírálására hivatott közigazgatási hatóság a tényállás kiderítésére, illetőleg a pénzügyi szempontból szükséges vizsgálat megejtésére tartozik kiterjeszkedni, a pénzügyi kihágás feletti elsőfokú Ítélethozatal joga azonban nem a közigazgatási hatóságot, hanem az adófelügyelőt illeti. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Bács-Bodrogvármegye közönségéhez az 1887. évi 686. kih. sz. a. intézett következő rendeletében: v