Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 97 — A tiltott időben lőtt vadnak elszállítása, az ingó dolgok jog­talan elsajátítása vétségének alkatelemeit foglalván magában, a fentebbi cselekmény feletti Ítélethozatalra nem a közigaz­gatási hatóság, hanem a kir. bíróság az illetékes. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Maros-Tordavár­megye közönségéhez 1887. é. 666. kih. sz. a. intézett következő rende­letében : »A vármegye alispánjának 1886. évi október hó 8-án 332 k. sz. a. kelt II. fokú ítélete, mely szerint a régeni felső járás szolga­birája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Simon Ferencz dédabisztrai lakos tiltott időben vadászás által elkövetett kihágás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 29. §-a alapján 10 frt pénzbüntetés­ben. egy őznek tiltott időben való meglövése miatt pedig az idézett t.-cz. 31. és 33. §-a alapján 40 frt pénzbüntetésben, ez összegek nem fizethetése esetében 5 napi elzárásban; Orosz György ugyan ottani lakos pedig mint részes a Simon Ferencz terhére rótt kihá­gásban, a hivatkozott t.cz. 29., 35. és 44. §§-ai alapján 15 frt pénz­büntetésben, behajthatlanság esetében 2 napi elzárásban, továbbá egyetemlegesen 14 frt 55. kr. eljárási külön-külön felmerülhető tar­tási költségek megfizetésében marasztaltattak el, elmarasztalt I. r. vádlott által közbevetett felebbezés folytán egész terjedelmében felülvizsgáltatván: illetékességi szempontból az elsőfokú ítélettel együtt megsemmisíttetik, az iratok az ügy elbírálása végett az ille­tékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek, mert a II. fokú vádlott Orosz György azon cselekménye, hogy az őzet I. r. vádlott Simon Ferenczhez vitte, az 1878 :V. t.-cz. 365. illetve 367. §-ában körül­irt, idegen ingó dolog jogtalan elsajátítása vétségének alkatelemeit foglalja magában, ezen vétség megtorlása pedig a kir. bíróság hatás­köréhez tartozik.« Ha vadnak jogtalan eltulajdonítása nem vadászati kihágás, tehát nem az 1883. évi XX. t.-czikkben foglalt tilalmak utján vitetik véghez, nem kihágást, hanem idegen ingó dolognak jogtalan elsajátítása vétségét képezi. Elbírálása a kir. bírósá­gok hatáskörébe tartozik. Hatásköri összeütközés. A minisztertanács 1887. évi április hó 2-án 14. sz. alatt következőleg határozott: »Az igazságügyminiszter előterjesztette a Rákovics Sándor és társai csákányi lakosok ellen fáczánok jogellenes eltulajdonítása miatt indított bünügyben a körmendi kir. járásbíróság és a kör­mendi járás szolgabirósága között felmerült hatásköri összeütközési esetet. Határoztatott: A jelen ügyben a további eljárás birói útra tartozik. Mert az iratokban foglalt adatokból következő tényállás vehető ki: gróf Batthyány Zsigmond csákányi vadászterületén, 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom