Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

— 90 — Vadászati kihágás elbírálásánál a tett elkövetésének helye és naptári ideje okvetlenül megállapítandó. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek BácsBodrogmegye közönségéhez az 1887. évi május hó 20-án 2022/kih. sz. a. intézett következő rendeletében: »A vármegye alispánjának 1886. évi deczember hó 13-án 353/kih. sz. a. kelt II. fokú Ítélete, mely szerint az ó-becsei járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Sz. M. és Sz. J. ó-becsei lakosok, tilos területen engedély nélküli vadászat által elkövetett kihágás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján egyenkint 25 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3—3 napi elzárásban, továbbá 2 írt eljárási költség megfizetésében marasztaltattak el, P. M. azonban az elsőfokú ítélet vonatkozó részének feloldásával az ellene emelt vád alól felmentetett, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: tekintve, hogy a tanuk kihallgatása nem az eljárási utasítás 66. §-ának rendelkezése szerint történt, tekintve továbbá, hogy a megejtett tárgyalás folyamán nem lett szorosan megállapítva sem a hely, a hol, sem a

z idő — naptár szerint — a mikor panaszlottak a terhükre rótt kihágást elkövették, tekintve végül, hogy az sem lett beigazolva az epárás folyamán, vájjon panaszos ifj. Zs. Andor-e a vadászati jog b érlője azon a területen, a melyen panaszlottak vadásztak ? Mindezeknél fogva mindkét alsófoku itélet féloldalik és a fent előadottak figyelembe vételével megejtendő uj tárgyalás és uj elsőfokú itélet hozatala rendeltetik el.« A kihágási eljárás során a tartási költségnek számszerinti előzetes megállapítása helyt nem foglalhat. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. szab. kir. város közönségéhez 1890. évi szeptember 8-án 3631/kih. szám alatt intézett következő rendeletében : »A város tanácsának folyó évi junius hó 11-én 18/kih. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú itélet részbeni megváltoztatásával J. B. x—i lakos földmives a tiltott eszközökkel való orrvadászat vádja alól felmentetett, T. G. napszámos azonban a tiltott eszközökkel való vadászat által elkövetett kihágás miatt az 1883. évi XX. törvényczikk 27. §-a alapján 200 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 20 napi elzárásban, továbbá 3 forint kártérítésben, 2 frt eljárási és 3 frt 40 kr. tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el: az elmarasztalt szóbeli felebbezése folytán felülvizsgálván, indokainál fogva azon változtatással hagyatik helyben, hogy a kártérítés czimén megállapított 3 frt az idézett törvény 31. §-a alapján az elfogott egy darab nyúlért, mint a 36. §. értelmében megosztandó pénzbüntetés szabatik s helyébe behajthatlanság esetén 1 napi elzárás lép; továbbá, hogy a tartási költségnek -J