Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456

Vadászati kihágási ügyek és eljárás

Vadnak tiltott időben való árulása csak akkor büntethető, ha a vad az illető vádlottnál megtaláltatik. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Brassó­megye közönségéhez az 1887. évi junius 10-én 1794/kih. szám alatt intézett következő rendeletében : »A megye alispánjának 1887. évi február hó 21-én 79/k. sz. a. kelt II. fokú Ítélete, mely szerint a brassói rendőrkapitány által hozott első fokú Ítélet helybenhagyásá­val F. K. és S. R. két őztehénnek tiltott időbeni árulása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján egyenkint 40 frt pénzbüntetés­ben, nem íizethetés esetében 4 napi elzárásban marasztaltattak el, az elmarasztalt S. R. által közbevetett felebbezés folytán felülvizs­gáltatván, reá nézve megváltoztattatik és ezen vádlott felmentetik. Mert a hivatkozott törvényszakaszba ütköző kihágás csak akkor büntethető, ha a vad az illető vádlottnál megtaláltatik, már pedig a vad elsőrendű vádlott birtokában találtatott.« Az 1883. évi XX. t.-cz. 10. §-a szerint tilalmi időszakban az első 14 napon belől vadat árulni és venni szabad. Ezen cselek­mény tehát kihágást nem képez. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Nyitra­vármegye közönségéhez az 1888. évi márczius 27-én 1279. szám alatt intézett következő rendeletében: »A megye alispánjának folyó évi február 4-én 3256/22. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint Nyitra város főkapitánya által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásá­val, L. F. ürményi lakos, házaló kereskedő, foglyoknak tiltott idő­beni vásárlása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 15., illetve 31. §-a ­alapján 54 frt pénzbüntetésben, nem íizethetés esetében 6 napi elzárás­ban, továbbá a nála talált 18 drb fogoly elkobzásában marasztal­tatott el: az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felül­vizsgáltatván, megváltoztattatik s panaszlott az ellene emelt vád és következményei alól felmentetik. Mert vádlott azon cselekménye által, hogy folyó évi január 13-ka előtt foglyokat vásárolt, kihágást nem követett el, miután az 1883. évi XX. t.-cz. 10. §-a szerint tilalmi időszakban az első 14 napon belül vadat árulni és venni szabad, ennélfogva a nevezett a vád alól felmentendő volt.« Az 1883. évi XX. t.-cz. 10. §-ban megszabott 14 napi kedvez­ményi határidő az őz-sutákra — a 9. §. értelmében — január 14-én, az őzbakokra pedig január 29-én telvén le: az azon időben valakinél talált őzek le nem foglalhatók. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek az 1887. évi október hó 12-én 3677. sz. alatt Krassó-Szörénymegye közön­ségéhez intézett következő rendeletében: »A megye alispánjának f. é. junius hó 23-án 273. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom