Egerváry Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormányrendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 3., bőv. kiad. Budapest, Egerváry Gyula, 1891. / Sz.Zs. 1456
Vadászati kihágási ügyek és eljárás
— 108 — »J. B. p— i lakos állítólagos vadászati kihágása tárgyában folyó hó 1-én 409/kih. sz. a. tett jelentésére a következőket kívántam kijelenteni. A kérdéses kihágási ügyben folyó évi május hó 22-én 238. sz. a. hozott alispáni Ítéletnek azt a részét, a mely szerint P. község házi pénztára a felmerült 7 frt 20 kr. tanuzási dij megtérítésére köteleztetett, egyáltalán nem tartom indokoltnak, mert bár az 1883 : XX. t.-cz. 39. §-a a közs^i glőljáxóknak az orvvadászat feljelentését kötelességükké teszi, abból egyáltalán nem következik még az, hogy a községi elöljárók által bár jóhiszemüleg, de eredménytelenül tett feljelentés folytán felmerült eljárási költségek a községi pénztárra volnának háríthatók, miután a községi biró a feljelentést nem a község megbízása vagy felhatalmazása, hanem saját elhatározása alapján tette. Minthogy a község a pénztárát elmarasztaló ítéletet nem felebbezte, az ügy közigazgatási szempontból befejezettnek tekintendő; fenmaradt azonban a vármegye közönségének azon joga, hogy a vonatkozó községi számadás felülvizsgálata alkalmával a kifizetés illetékes volta és esetleg az összeg megtérítése iránt határozzon, jövőben pedig hasonló költségek megfizetésére a bár jóhiszemüleg, de eredménytelenül feljelentő községi biró lesz kötelezendő, fenmaradván azon joga, hogy kártérítésért a törvény rendes utján, az őt félrevezető egyének ellen fordulhasson.« Ha felesketett erdőkerülő tiltott időben való vadászatért lesz elitélve, a fegyelmi vizsgálat elrendelése az Ítélettel együtt ki nem mondható, mivel az annak keretébe nem tartozik. Ily értelemben határozott a belügyminiszter 1887. évi november 4 én 4295/kih. sz. a. kelt, Sárosmegye közönségéhez intézett rendeletében : »A megye alispánjának f. é. augusztus hó 31-én 93. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint az eperjesi járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet módosításával B. Gy. és Zs. A. tiltott időbeni vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 29. §-a alapján 50—50 frt pénzbüntetésben, Zs. A. azonkívül azért, hogy kutyáit reá nézve tilos vadászterületre vitte, az idézett törvényczikk 32. §-a alapján küiön 10 frt pénzbüntetésben, 11 frt 60 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltattak, végre mindkettő ellen, miután felesketett erdőkerülők, a fegyelmi eljárás elrendeltetett és az ügyiratok a fenforogni látszó jövedéki kihágás megtorlása végett a kir. adófelügyelőnek megküldetni rendeltettek: az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, oly módosítással hagyatik helyben, hogy a kiszabott pénzbüntetések nem fizetés esetén 5—5 napi, illetve 1 napi elzárásra lesznek változtatandók; a fegyelmi eljárás elrendelése, mint az Ítélet keretébe nem tartozó, oda módosittatik, hogy a jogerős Ítélet az illetők felettes hatóságával közöltetni rendeltetik.«
