Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászbérleti ügyek

A szőlló'hegy mint vadászterület a községi vadászterületbe, a törvény 3. §-a értelmében való bérbeadás czéljából, a tulajdonos beleegyezése ellenére be nem vonható. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Zalamegye alispánjához 1884. évi 37479. sz. a. intézett következő rendeletében: „A bonczodföldi községi vadászterület bérbeadása kérdésében czinied által f. é. január hó 17-én 18524. sz. a. hozott azon határozatot, melylyel Csillagh Gyula bekeházi lakosnak e bérbeadási intézkedés ellen azon okból emelt felszólalása, mert a tulajdonát képező szőllőhegybirtok is a bérlemény keretébe bevonva lett, visszautasittatott, Csillagh Gyula részéről közbevetett felebbezés folytán felülvizsgálván, azt feloldandónak találtam. Mert az 1883. XX. t. cz. 3. §-a értelmében a közös bérbeadás tárgyát csakis a törvény 2. §. alá nem tartozó területek képezvén, minthogy az érdekeltek egyike az ellen hogy a 2. rendelkezései szerint, külön vadászterületet képező szöllőhegybirtoka a 3. §. intézkedése alá eső vadászterülettel egybefoglaltassék, kifogást tett, a vitássá vált kérdés felett a szóban levő törvény 2. §-ának utolsó bekezdése értelmében első sorban a járás szolgabirájának kellett volna határozni. Erről czimedet a f. hó 27-én 4437. sz. a. kelt jelentésével felterjesztett ügyiratok visszaküldése mellett, további szabályszerű eljárás végett oly felhivással értesítem, hogy mindenekelőtt a jelzett szőllőhegybirtok külön vadászterületi jellegének előzetes kérdését annak rendje szerint megoldásra juttatni és annak megtörténte után a bérbeadási intézkedés alapján létesítendő szerződésnek hivatalból leendő elbírálása érdemében saját hatáskörében eljárni szíveskedjék." A szőlőhegyekben űzött vadászati kihágások, a „Közigazgatás" czimii lap egy olvadóját arra indították, hogy ezek és a szőlőhegyek mint vadász-területeknek sajátságos jellege tárgyában a nevezett laphoz kérdést intézzen. A szerkesztőség a felvetett kérdésre, a hivatkozott lap 1887. évfolyama 48-dik számában válaszolván : érdekesnek tartjuk itt szóról-szóva idézni ugy a kérdést, mint az arra adott választ — a nélkül, hogy mint magán-jellegü vélemény-nyilvánitásra, az arra adott válaszra ezúttal megjegyzést tennénk. A kérdés tehát következő: „Alig van a Dunántúli megyékben az 1883. XX. t-ez. 3. §-a értelmében bérbeadási kényszer alá eső vadászterület, melynek területkörében kisebb nagyobb kiterjedésű szőlők és szőlőhegyek ne volnának és a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a szőlők és szőlőhegyekben az orvvadászatot, tőrözést és csapdázást minden egyes szőlőbirtokos, ha mindjárt két rend szőlővel bir is, külön-külön szabadon gyakorolja. A bérleti területen ápolt és gondozott kis vad (nyul, fogoly), ha a nagyobb mezei munkálatok időszaka alatt benépesítve levő mezőségekben kellő nyugalmát fel nem találja, ez okból, vagy az időjárás változásai miatt, természeti ösztönét követve, a vadászterület körében fekvő szőlőbe átvált, illetve beszáll s zordonabb idő esetében még rövidebb vagy hosszabb ideig tanyát is üt, a legnagyobb pusztításnak van kitéve és igen