Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászbérleti ügyek

— 8 — nagy szerencse, ha annak egy kis része az anyaterületre ép bőrrel visszatérhet. Kérdés merül fel tehát az iránt, vájjon minden különböző személy tulajdonát képező egyes parcella külön vadászterületnek tekintendő-e, avagy a több személy tulajdonát képező és egy gyepű (keritésj alatt álló egyes parcellák együttvéve képeznek-e egy külön önálló vadászterületet? Ha a hivatkozott törvény 2. §-a 2. pontjának szó szerinti értelmét tekintjük, azt kell következtetnünk, hogy minden egyes birtokrészlet külön önálló vadászterületet képezne; ámde ez nézetünk szerint, a törvényhozó iutentíója nem lehetett, amenuyibeu ez által a szőlők és szőlőhegyek a törvény iránt érzékkel nem biró köznépnek a vadászati és jövedéki kihágások elkövethetésére alkalmat szolgáltató kiváltságos területek jellegével birnának, mi egyrészt a vadállomány elszaporodhatásának lehetetlenné tétele által a törvény által eléretni szándékolt közgazdasági czélt illusoriussá tenné, másrészt a vadászat bérlőjére, mert nagy fáradsággal és költséggel ápolí vad-állományának pusztítására tért engedne : végkövetkezményeiben még igazságtalan is lenne. Az iránt kérjük tehát becses véleményét : vájjon több személv tulajdonát képező egyes parcellák mindegyike külön vadászterületnek tekintendő-e avagy egy gyepű alatt álló egyes parcellák együttvéve képeznek- j egy külön önálló vadászterületet?" A szerkesztőség válasza. — „A szőlőt képező területek, tekintet nélkül azok kiterjedésére, az 1883 : XX. t. czikk 2. §-ának 2. pontja szerint feltérlenül önálló vadászterületeknek tekintendők, s az, hogy egy szőlővel beültetett s szőlőhegy vagy kert határozott jellegével biró terület egy vagy több egyén tulajdonát képezi-e, ezen területeknek, egyes birtokrészek szerint is önálló vadászterületi jellegét kérdésessé nem teheti. A maga szőlőbirtokán tehát, tekintet nélkül annak terjedelmére, a tulajdonos a tilalmi időszak kivételével a vadászati törvény szempontjából minden időben szabadon vadászhatik. Egészen más elbírálás alá esik azonban a szőlőkben gyakorlandó vadászati jog kérdése hegyrendészeti szempontokból, valaminthogy alig lehet az országban szőlőhegyi vagy kerti szövetkezet, mely a borászati czélokból müveit területeken a vadászat gyakorlását saját szabályrendelettel ne korlátozná. A mely szőlőhegyi vagy kerti szövetkezetnek ez iránt intézkedő szabályrendelete nincs, módjában áll azt megalkotni, s ezen szabályrendelet keretén belül intézkedni oly irányban, hogy az egyes szőlőrészek birtokosai a vadászatot a vadóvás hátrányára kényük és kedvük szerint ne gyakorolhassák." * Egy tagban legalább 50 holdat tevő s egymással területi Összefüggésben levő fölbirtokok tulajdonosai, amennyiben ezen területek együttesen legalább a 200 holdat megütik, a vadászat Önálló gyakorlására egyesülhetnek ugyan, de az ilyen egyesülés utján alakult önálló vadászterületek bérbe nem adhatók. Ezen érdekes elvi kijelentés a belügyminiszternek Szatmármegye alispánjához 1883. évi szeptember 6-án 52,078. sz. a. kibocsátott rendeletében foglaltatik. A most idézett rendeletnek vonatkozó pontja, szószerinti szövegében a következő : „Az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-ának 3. pontja az egy tagban legalább 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosainak egymással összefüggő föld jeikre nézve megadja ugyan azon jogot, hogy amennyiben ezen területek legalább a 200 holdat megütik, a vadászat önálló gya-