Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459
Vadászat kihágási ügyek és eljárás
— 66 — Ily értelemben határozott a belügyminiszter Szeged város közönségéhez az 1887. évi márczius hó 27-én 1054 kih. sz. a. intézett következő rendeletében : „A város tanácsának 1887. évi február hó 1-én 1819. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Ördög Gergely szegedi lakos a Tóth András, Sztankó István és Pázmán János szegedi lakosok ellen az 1883. évi XX. t. cz. 26. §-ában körülirt vadászati kihágás miatt emelt panaszával, valamint Tóth András által történt agyon lövetése folytán okozott 20 frtnyi kártérítés iránti keresetével elutasittatott, panaszló által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : vadászati kihágás iránt tett panaszra vonatkozó lés ében indokainál fogva helybenhagyatik, kártérítésre vonatkozó része hatályon kivül helyeztetik s panaszló Ördög Gergely r kártérítés iránti követelésével a polgári perutra utasittatik ; mert az elj. szab. 4. §-a értelmében csak azon (50 frtot meg nem haladó) kártérítési követelések dönthetők el a feljelentés folytán hozott ítéletben, melyek a kihágásból származtatnak Jelen kártérítési követelés a panasz tárgyává tett vadászati kihágásból nem folyik; de megbüntető Ítélet ne>m is hozatott, minélfogva tehát a kártérítési követelés felett érdemben intézkedni : a követelést elutasítani, az eljárt hatóságoknak jogukban nem állott." * * * A büntető eljárás szabályai szerint a kihágás vádja alól felmentett fél kártérítésben sem marasztalható el. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Hontmegye közönségéhez az 1888. évi márczius 4-én 740/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: „A megye alispánjának mult évi november hó 28-án 71/87. sz. alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a n. csalomjai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet részbeni feloldásával és részbeni módosításával H. B. azért, hogy agarai idegen vadászterületen 5 drb nyulat elfogtak, az 1883. évi XX. t -czikk 17. §-a alapján 10 frt kártérítésben, 8 frt 40 kr eljárási költségben marasztaltatott el, panaszló M. J. által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, feloldó részében indokaiból helybenhagyatik, módosító részében azonban megváltoztattatik és panaszló M. J. kártérítési keresetével polgári perre utasittatik : mert a büntető eljárás szabályai szerint a kihágás vádja alól felmentett fél kártérítésben sem marasztalható el." * * * A vadászati kihágás feljelentésére kötelezett községi elöljáró bár jóhiszemű, de alaptalan feljelentése folytán t
