Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászat kihágási ügyek és eljárás

— 69 panasz, hogy a feljelentő erdőőrnek hivatalos kötelessége teljesítésében nem segédkeztek, a kihágási eljárástól elkülönített külön fegyelmi eljárás utján irálandó el." * * Ha a kir. adófelügyelő valakit vadászjegy nélkül vadászás jövedéki kihágás miatt 80 frt birságban elmarasztal s a közigazgatási bizottság a bírságot 40 frtra leszáditja, a közigazgatási bizottság határozata ellen van-e további felebbezésnek helye? E kérdés intéztetvén a „Magyar Közigazgatás" szerkesztőségéhez, az idézett lap erre következőleg válaszolt lapjában : „Az 1883 évi XXIII. t. cz. 47. §-a s a törvény végrehajtására vonatkozó utasitás 47. §-ának jegyzete szerint, vadászati jövedéki kihágási ügyekben csak eltérő határozatok esetében van felebbezésnek helye. A felvetett esetben a kir. adófelügyelő és a közigazgatási bizottság határozata a bírságösszeg mérvére nézve eltérő, tehát abban az esetben, ha a fél azt vitatja, hogy a bírságösszeg mérve helytelenül szabatott ki, harmadfokú felebbezésnek helye van. Ha azonban a fél azt vitatja, hogy ő vadászati jö vedéki kihágást nem követett el, s a birság mérvét nem támadja meg, harmadfokú felebbezésnek helye nincs, mennyiben a vétkesség a kir. adófelügyelő s a közigazgatási bizottság határozata szerint nem eltérő. Ez az értelme van a pénzügyi közigazgatási bíróság 683. számú elvi határozatának is, habár ebben a fent kifejezett nézet nincs teljes praecisitással kifejezve." * * A vadászás által kihágást elkövetett egyéneknél talált lőfegyverek elkobozhatását illetőleg, minthogy ez iránt sem az 1879: XL., sem az 1883: XX. és XXIII. t. cz. rendelkezést nem tartalmaznak: a belügyminiszter Máramarosvármegye alispánjához 1885. évi 8894. sz. a. kibocsátott következő rendeletében nyilatkozott. „Folyó évi január 25-én ad 8186. sz. a. tett jelentése, melyben kérdést intéz hozzám az iránt, hogy a vadászás által kihágást elkövetett egyéneknél talált lőfegyverek, tekintettel arra, hogy ez irányban sem az 1879. évi XL t. cz., sem az 1883. évi XX. és XXIII. t. czikkek rendelkezést nem tartalmaznak, minő alapon kobzandók el, válaszolom (czimednek), miszerint a szóban levő intézkedés abban leli indokát, hogy az 1879. évi XL. t. cz. 12. £-a értelmében „a büntettek és vétségekről rendelkező bűn-