Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászat kihágási ügyek és eljárás

— 51 — bezés folytán felülvizsgáltatván, feloldatik és nevezett a reá kiszabott büntetés alól felmentetik, mert az alispáni jelentés szerint az ajaki határban, hol a nevezett, vadkacsára vadászott, vadkacsák költeni nem szoktak ; ennélfogva az Ítélet alapjául szolgált §§-ok a kihágás minősítésére és a büntetésre alkalmazhatók nem voltak." * * * Az éneklő madarak elfogása és tartása képez-e vadászati kihágást ? A fentebbi kérdés Budapest főváros rendőrsége főkapitányának a belügyminiszterhez intézett felterjesztése folytán az 1883. évi szept. 6-án 52,401. sz. a. keletkezett következő rendelettel döntetett el: „Budapest város főkapitányának. Folyó évi szeptember hó 3 án 55379. sz. a. tett jelentésére, melyben a budapesti állatvédő egyesület elnöksége részéről czimedhez intézett feljelentés folytán utasítást kér az iránt, hogy a madárkereskedésekben eladásra készletben tartott éneklő madarakkal s foglyokkal szemben, a vadászati törvényben foglalt tilalmazó rendelkezések tekintetéből minő eljárás követtessék, a következőkben válaszolok. A vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz 9-ik §-ának h) pontja, mely szerint az éneklő madarakra a vadászás minden időben tilos, ugy értelmezendő, hogy az éneklő madaraknak fegyverrel való vadászása és elejtése, vagyis okszerűtlen és indokolatlan pusztítása egész éven át tilalmaztatik. Az éneklő madaraknak, tovább tartás végett, vagy a madarak énekében való gyönyörködés czéljából történő elfogását tilalmazó rendelkezések azonban, a vadászati törvényben nem foglaltatnak. A mi pedig hasznos madaraknak jelesül a foglyoknak tenyésztési czélokra való elfogatását, s ebből kifolyólag ugyanazon czélból áruba bocsátását illeti, az a már idézett törvény 9-ik §-ában az i) pont alatt foglalt rendelkezések figyelemmel tartása mellett, törvény által tilalmazva nincs." * * * Ki iparigazolvány nélkül mészáros, tyúk, tojás és vadakkal való kereskedést üz: az 1884: XVII. t.-cz. 156. §-ába ütköző kihágást követ el. Ily értelemben határozott a rm kir. belügyminiszter f. évi 121/kih. sz. a. Pozsonymegye közönségéhez intézett következő rendeletében : „A megye alispánjának 1885. évi május hó 30-án 10/kih. sz. a. kelt II. fokú Ítélete, mely szerint a külső járás szolgabirája által hozott első fokú ítélet nem felebbezett részének érintetlenül hagyása mellett, M. János nyéki lakós, mészáros, tyúk, tojás és 4*