Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459
Vadászat kihágási ügyek és eljárás
— 40 — haszonbérelt vadászterületen kérdőre vonta, tehát szóbelileg megtámadta, az elsőfokú Ítélettel egyezőleg az 1883. évi XX. t.-cz. 28. § ába ütköző kihágásban vétkesnek mondatik ki, s ezért az idézett törvényszakasz alapján 15 nap alatt lefizetendő 10 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén 1 napi elzárásban inarasztaltatik el, köteles az esetleg felmerülendő tartási költséget is viselni. Mert Karánsebes város polgármesterének f. évi okt. hó 18-án 3787. sz. a. kelt jelentésével beigazoltatott, hogy azon „szőllőhegy"-nek nevezett terület, a melyen panaszos Sch. F. haszonbérlő vadászott és hol őt vádlott megtámadta, az 1883. évi XX t.-cz. 2. §-ában jelzett területek közé nem tartozik, azon területre vonatkozólag is a vadászati jog panaszosnak haszonbérbe adatott. Ennélfogva panaszlottat tehát azért, hogy a haszonbérlőt a vadászterületen kérdőre vonta, habár tényleg nem is akadályozta meg a vadászatban, a jelzett kihágásban vétkesnek kel lett kimondani, mert annak elkövetéséhez nem szükséges a vadászatban való tényleges akadályozás ; elkövettetik a kihágás pusztán a szóbeli megtámadás által is. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétetett panaszlott műveltségi foka és büntetlen előélete." * * * Az 1883. évi XX. t. cz. 28. §-a szerint a haszonbérbe adott vadászati téren a tulajdonosok valamelyike, a haszonbérlőt vagy azt, ki ennek engedélyével vadász, megtámadni vagy akadályozni jogositva nincs, azonban, ha ezt levélben eltiltja, vadászati kihágást még nem követ el. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Ungmegye közönségéhez az 1887. évi junius 10-én 2151. sz. a. intézett következő rendeletében: „A megye alispánjának f. é. február hó 18-án 387. sz. a. kelt II fokú ítélete, mely szerint a nagykapusi járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet módosításával P. V. Gy. az 1883: XX. t.-cz. 28. §-a alapján elsőfokulag reá kiszabott 10 frt pénzbüntetés megfizetése alól felmentetett, ellenben 7 frt 20 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltatott el, végre a kérdéses terület önálló vadászterületnek el nem ismertetett, panaszló M. G. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik és panaszlott a vadászati kihágás vádja és az annak alapján kiszabott pénzbüntetés és eljárási költségek megfizetése alól felmentetik, mert azon körülmény, hogy panaszlott M G-t a vadászattól levélben eltiltotta, az idézett törvényczikk 28. §-ában minősült vadászati kihágás tényálladékát még nem állapítja meg. Az Ítéletnek azon része, hogy a kérdéses terület külön vadászterületnek el nem ismertetett, érintetlenül hagyatik. u * * *
