Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vegyesek és általános tudnivalók.

zése végett, hogy ezen körrendeletnek netalán oly értelem tulajdoníttassák, mintha a pénzügyőrök ellenőrzése a vadászati jegyek tekintetében jövőben teljesen megsz innék, — pótlólag kijelentetik, hogy a fentebb jelzett intézkedés csakis a hivatalból eszközlött hajtóvadászatokra vonatkozik, különben a pénzügyőrök ellenőrzési joga és kötelessége minden más esetben teljes mérvben fentartatik." * * * A fővadak (szarvas, dámvad) által okozott kárért a vadászati törvény 7 §-a értelmében a tenyésztő lévén kárpótlásra kötelezhető: kérdés, hogy ki tekinthető tenyésztőnek ? Ezen kérdésre egy kártérítési perből kifolyólag, melyben az eljáró kir járásbíróság, annak megállapítása végett, hogy a tenyésztés csak bekerített helyen vagy nyilt helyen is üzhető-e, az „Országos m. vadászati védegylet" szakvéleményét kérte ki; a nevezett egyesület igazgatósága, 1887 évi január hó 18-án tartott ülésében a következő határozatot hozta: „A kerített vadászterületen kivül is van vadtenyésztés ott, a hol rendszeres táplálás, órás és tilalmazás mellett a lelövésben is az állomány szaporodását előmozdító rendszer követtetik." * * _ Döntvény vadkár-megtérités tárgyában. Érdekes kúriai döntvény van a „Döntvénytár" 1884. évi VII. kötet 25 lapján. „Ha alperes erdőségében fővadak tenyésztettek és felperes szomszéd a lelövetés jogáról írásbeli téritvény által lemondott, illetve a fővadak lelőhetési jogát magának fen nem tartotta: alperes köteles az erdőségében tenyésztett fővadak által felperes vetésében okozott kárt megtéríteni; a mennyiben pedig ezen kötelezettség alól menekülni és e tekintetből a fővadak tenyésztését beszüntetni szándékozik: köteles a tenyésztésnek beszüntetéséről felperest értesíteni és az ez által kiállított téritvényt vissza adni." A döntvény után a jogeset leírása következik. * * * Ozvad okozta vadkár létezhetik-e? A vadkár megtérítések tárgyában uralkodó eltérő birói felfogás illustrálására, egy különös eset közöltetett a „Vadászlap" 1886. évi 34-dik számában — mely mindenesetre megérdemli a felemlitést. P. község, az erdejében őzvad által okozott vadkár miatt beperelte a zs.-i uradalmat. Mindkét részről s a törvény részéről is kiküldött szakértők becslései óriási módon differáltak.