Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

Az erdei szalonka

.4 vadászai 567 tek nem nagy kitérjedésűek, hárman vagy négyen több eredményt érnek el, mint egy sereg közepes vagy épen rossz puskás. A vadászat sikerének biztosítása czéljából a következő eljárás követendő. A vadászat napjának reggelén a pagony különböző részeibe, hol rendesen szalonkák találhatók, megbízható egyéneket kell hajnali-lesre küldeni. Miután azonban megtörténhetik, hogy hajnalban aránylag kevesebb szalonka látható, mint a mennyi tényleg van, ha a hajnali-les nem sok reménynyel kecsegtet, a les után a legjobb helyeket vizslával kell lekerestetni, hogy kellőleg meggyőződjünk, vájjon érdemes-e hajtóvadászatot tartani. Kora reggel a szalonkák röbbenékenyek, tehát a vizsla ós vadász mellett nem maradnak el észrevétlenül. Ha elég szalonka van, akkor a szükséges előkészületekkel nem szabad sokáig késedelmeskedni. Különben a vadászokat, hajtókat és a szalonkákat elég idő van kifárasztani még akkor is, ha a vadászatot déli tizenkét- vagy egy órakor kezdenők. Hajtókul legjobb 15—18 éves suhanczokat fogadni. A hajtókat figyelmeztetni kell, hogy minden felkelő szalonkát kiáltással jelezzenek; ha esetleg egyik-másik azonban rigót, mátyást vagy baglyot nézne szalonkának, nem szabad túlságosan rossz néven venni tőle, mert az eredményt kevésbbó veszélyezteti az, ha egy párszor hiába várjuk a hamisan jelzett szalonkát, mintha a szalonka előleges jelzés nélkül vág el mellettünk. Kellő gyakorlat után a valódi vadat hamar megtudják különböztetni s legfennebb egy-egy fogoly hozza zavarba, mely különben a kiröbbenése pillanatában még egyik másik vadászt is tévedésbe ejti, habár a gyakorlott vadász a fogoly zajos felröbbenését a szalonka bagolyszerű szárnycsattogásával soha sem véti össze. A szalonka hajtóvadászatánál igen fontos továbbá a puskások ezélszerü elállítása. Oly napokon, midőn a szalonkák jól kitartanak a puskások kétharmada vagy legalább nagyobb része, ha a hajtandó állab nem nagyon sűrű és a lövésben nem akadályozza, a hajtók közé osztandó be. Ellenkező esetben, ha t. i. a szalonkák nagyon rebbenősek, az összes puskások elől állitandók fel, de úgy, hogy egy része az oldalokon átrepülő szalonkákra is lőhessen, illetve azokat láthassa. Ha az időjárás se nem nagyon meleg, se nem igen zord, akkor a puskások nagy része szintén elől állítandó, ele kettő jobbról és balról, a mozgó szárnyon menjen, kik közbe-közbe nemcsak lőhetnek, hanem azt is észlelhetik, hogy a felvert, de lövésre nem került szalonkák hová húzódtak, mi a vadászat eredményére nagyon fontos, ha nem is értünk egyet azokkal, kik szerint minden egyes ilyen szalonka azonnal felkeresendő, mert ha a szalonka visszarepült a járás megkétszereződik és háromszorozódik, gyakran az egész terv dugába dől, a kereséssel sok idő vesz el és az eredmény kevés lesz. Az első öt-hat hajtásból meg lehet tudni vajon sok, vagy kevés a szalonka. Az első esetben nem érdemes egy darabért visszamenni, mert úgy is van kilátás, hogy ennyit mindenütt, sőt többet is találhatni; a második esetben ter-