Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

Az erdei szalonka

568 Az erdei szalonka mészetesen mindazt, ami van, a leggondosabban össze kell keresni. Mindenesetre szomorú kényszerűség és gyenge vigasztalás. A hajtásnál néha az esély csodálatos szerepet játszik; majd kezdetben sok szalonkára akadunk, később semmit sem találni, majd fordítva, kezdetben nem látható semmi s később annál több; az ember azt hihetné, hogy összebeszéltek, oly sűrűn fekszenek néha egy kis területen. Ha biztosan tudjuk, hogy a hajtásból kimenekült szalonka hová szállott be s feltehető, hogy jól kitart ós a helyi viszonyok engedik, nem szükség rendes hajtást rendezni reája, hanem elég, ha két megbízható puskás megy utána, kik egy pár perez alatt épen olyan gyorsan czélt érnek, mint egy egész vadásztársaság. Ha többen mennek utána, rendesen lúbázás a vége, mert túlbuzgóságukban nem czéloznak s akárhányszor már minden puska üres midőn a szalonka épen lövésre volna, mintha mindenik a gyors tüzelésben akarná felülmúlni társait s nem a biztos lövésben. Gyakran megtörténik az is, liogy a szalonka a hajtásban szaladva jön, ilyenkor a puskát épen oly óvatosan emeljük arezunkhoz, mint a rókára; a szalonka, ha bokor vagy fatörzs nincs épen előtte, a legkisebb mozdulatot is azonnal észreveszi s ha a legjobban is állott a puskás előtt lövésre, oly ügyesen röbben fel és keres a fák és bokrok mögött födözetet, hogy a leggyorsabb lövés sem éri el. Az oldalt repülő szalonkára nem nehéz a lövés, mert itt-ott mégis akad a fák között nyilás s amint azon átrepül, lőhető; sokkal nehezebb, ha a vadászszal egyenesen szembe repül. Ilyenkor vagy elébe kell lőni, de a lövést az ágak rendesen felfogják, vagy abban a pillanatban lőhetünk, midőn a fejünk fölött repül át, mi szerfölött bizonytalan lövés. Tehát ha idejében észrevesszük, már előre meg kell fordulnunk, hogy hátulról lohessiik, vagy gyorsan hagyjuk el helyünket, hogy oldalról kaphassuk, mely utóbbi esetben nem nehéz eltalálni, ha a kellő pillanatot felhasználjuk, midőn a nyiladékon átrepül. A puskások felállításánál tekintettel kell lenni arra, hogy ne legyenek a nappal szembe fordulva, .mert a napfény a lövésben nem csak gátolja, hanem néha a találást lehetetlenné is teszi, kivált ha a helyi viszonyok miatt nem lehet a szalonkát átereszteni s csak ekkor utána lőni. Az őszi vadászatoknál, midőn a lomb a látásban és lövésben úgy is eléggé akadályoz, különös gond fordítandó arra, hogy a puskások a nap felé háttal, vagy legalább oldalt álljanak. A haj tó vadászatok eredménye első sorban mindig a szalonkák mennyiségétől és a meghajtandó terület természeti viszonyaitól függ. Az utóbbi években a szalonkák száma határozott apadásban van s ennélfogva a hajtóvadászatok eredménye is évről évre kisebb, de azért még hazánk egyes vidékein p. o. a déli részekben a Dráva és Száva között a Dráva balpartján levő megyékben és még más helyeken is, az évi lelövés számadatai elég magasak, sőt ha a Yadászlapban s más szaklapokban az évi lőjegyzékeket olvassuk, önkéntelenül az a kérdés merül fel előttünk: vájjon a sok panasz, a szalonkák kevesbbedése miatt, jogosult-e ? Pedig sajnos, mégis jogos, mert az ország legnagyobb részében a lelövés aránytalanul csekélyebb, mint régen volt.